Elemek megjelenítése címkék szerint: angol nyelvtanulás

Nagy örömömre szolgált, hogy az ERASMUS+ tanári mobilitás pályázati program keretében 2 hetes nyelvi továbbképzésen vehettem részt 2018. nyarán.  Nagy lelkesedéssel készültem az utazásra, ahol nyelvi készségeim felfrissítését és fejlesztését tűztem ki célul, hogy pedagógiai munkám során alkalmazhassam, illetve iskolánk nemzetközi szerepvállalásának is aktív részese lehessek.

Az előkészítés szakaszában megismerkedtünk a programmal, kollégáimmal együtt, koordinátoraink segítségével közösen készültünk a mobilitásra. Kitöltöttük a szükséges dokumentumokat, felvettük a kapcsolatot a fogadó intézménnyel, és megszerveztük a kinntartózkodásunk. A fogadó intézmény által szervezett online kurzusba is bekapcsolódtam (nyelvi előkészítő feladatok, hasznos információk a városról, képzésről) és a képző által kért online nyelvi felmérő tesztet is kitöltöttem.

Iskolánk a program keretében a nem nyelvszakos kollégák részére 10 órás nyelvi előkészítő tanfolyamot szervezett, melyen örömmel vettem részt és nagy segítséget jelentett a legszükségesebb nyelvi és nyelvtani fordulatok felelevenítésében.

Július 21-én érkeztünk az angliai Yorkshire-ben fekvő, festői szépségű Scarborough-ba. Az első napon a várossal ismerkedtünk, feltérképeztük a következő két hét fontosabb helyszíneit és felfedeztük és bejártuk a tengerpartot is.

Az Anglolang Academy of English Nyelviskola Intensive English Language Training kurzusán vettem részt, ahol minden hétköznap 9 és 16 óra között kaptunk színvonalas nyelvórákat. A nyelviskola nagy létszámú tanári gárdával rendelkezett, akik különböző nyelvterületről érkeztek és széleskörű tapasztalatokkal rendelkeztek mind nyelvi, mind szakmai, valamint módszertani területen is. A két hét alatt 4 nyelvtanár kurzusain vettem részt (angol, amerikai és lengyel származású is volt közöttük) és mindegyik órán nagyon sokat tanultam. Rendkívül változatos feladatokat oldottunk meg, más és más módszerekkel, melyeket majd a saját munkánk során is beépíthetünk.

Délelőttönként elsősorban a nyelvi készségeink fejlesztése volt előtérben: szókincsbővítés, szövegértés fejlesztése, kiejtés javítása, párbeszédek és egyéni feladatok megoldása, vélemények ütköztetése, országismeret, rendhagyó igék, phrasal verbs, homophones, szinonímák és ellentétek ismereteinek bővítése. Nagyon sokat dolgoztunk párban és csapatban, sokféle játékos módszert kipróbáltunk és rengeteg alkalmunk nyílt a folyamatos nyelvhasználatra.

Délutánonként pedig a nyelvtani ismereteinket pontosítottuk, gyakoroltuk a helyes nyelvtani szerkezeteket, de természetesen itt is sokat fejlődött a szókincsünk és a beszédkészségünk is. Emellett hasznos segítségeket kaptunk az otthoni nyelvtanuláshoz is, internetes portálokat és Youtube előadókat mutattak be, amelyekkel érdekes színesítenünk az otthoni gyakorlást.

A nyelvi fejlesztő kurzusokon különösen vegyes csoportok jöttek létre. Egyrészt mert folyamatosan cserélődött a csoportunk, az újonnan érkezők bekapcsolódtak, és minden hét végén többen hazautaztak. Másrészt nagyon változatos volt a nemzetiség szempontjából is a csapat: olasz, ománi, spanyol, svájci, argentín, bolgár csoporttársaim is voltak, életkor szerint is eltérő összetételben (18-50 éves korosztály). Az órai, az óraközi és az iskolán kívüli beszélgetések alkalmával megismerkedhettünk egymás országainak kultúrájával, szokásaival és információkat szerezhettünk az oktatási rendszerről is.

Az iskola szerdánként és hétvégeken kirándulásokat szervezett, melyek segítségével megismerhettük a környék természeti szépségeit és kulturális látnivalóit is. Így jutottunk el Whitby, Robin Hood Bay, Liverpool és York városába, megismerkedhettünk Yorkshire legfontosabb nevezetességeivel és a Bronte nővérek életének legfontosabb színtereivel is.

Minden utazás hatalmas élményt jelentett, és minden szabadidőnket is a táj szépségeinek és az angol vidék jellegzetességeinek felfedezésével töltöttük, a tengerparttal jómagam nem tudtam betelni. Csodaszép volt a nyugodt és sima, de a viharos és háborgó tenger is. De megkóstoltuk a híres „fish and chips”-et is, és angol pubban is ittunk sört.

Rengeteg élménnyel és tapasztalattal tértünk haza. Azon leszek, hogy ezeket kollégáimmal is megosszam és a szerzett tudást beépítsem a szakmai munkámba, valamint részt vegyek nemzetközi projektekben is.  Bátran ajánlom a programot a kollégáimnak és magam is szívesen részt vennék hasonló továbbképzésen.

Végül szeretnék köszönetet mondani iskolánk vezetésének, hogy a programban részt vehettem, valamint koordinátorainknak, Szegfű Mártának és Hegyközi Évának, a sok segítségért, amivel támogatták részvételünket.

Iskolánk, az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium négy tanára sikeresen pályázott az Erasmus+ tanári mobilitási programjára. Így 2018 nyarán két hetet tölthettem az Erasmus+ Program keretében Máltán és résztvevője voltam az Easy School of Languages „English language development for teachers and staff working in education B1/B2” című angol nyelvi tanfolyamának. Szállást és teljes ellátást egy máltai családnál kaptam. A fogadó család nagyon kedves és segítőkész volt. Pontosan tudták, miről van szó, hiszen már több éve fogadnak hallgatókat 1-2 hétre saját házukban, így minden probléma megoldásában tudtak segíteni. Igazán otthon éreztem magam vendéglátóimnál, akik segítettek a közlekedésben és alkalmazkodtak a napirendemhez, ahogyan én is betartottam az otthoni házirendet.  

A képzés minden nap 9 órától 14:30 –ig tartott. Naponta 6 (3x2) tanóránk volt, fél órás szünetekkel. Az első napon megtörtént a szintfelmérés, aztán nívócsoportokba osztottak minket, és már kezdődött is az oktatás. A tanulócsoportban valamennyi résztvevő aktív volt. Ez nagyon jó lehetőséget biztosított a folyamatos angol beszédhez. Gyakran dolgoztunk párban, csoportban, töltöttünk ki tesztet, hallgattunk magnót, írtunk történeteket, szóval változatos munkamódszerekkel és feladatokkal dolgoztunk és rengeteget beszélhettünk, ami nagyszerű volt. Számomra talán ez volt e két hét alatt a legfontosabb. Tulajdonképpen nagyon gyorsan elteltek az órák, és mindig volt idő aktuális élmények elmesélésre, megbeszélésére is – tanáraink maximálisan alkalmazkodtak hozzánk. Nagyon jó volt ez a napi hat óra meglévő tudásunk felfrissítésére, bővítésére és beszédkészségünk fejlesztésére. Továbbá erősen motivált arra, hogy folytassuk nyelvi tanulmányainkat, illetve bátran vágjunk bele iskolánkban nemzetközi projektekbe. A tanfolyam végén értékelhettük képzőink tevékenységét, a szállásunkat és hallgatóként visszajelzést kaptunk fejlődésünkről, tanulmányi munkánkról.

A hivatalos programunk nem volt zsúfolt. Oktatás után tudtunk pihenni, és megnézni a látnivalókat. Délutánonként volt lehetőség kirándulni, strandolni, hétvégéken be lehetett járni az egész szigetet. Tanulócsoportom tagjaival összebarátkoztunk, ahogyan tanárainkkal is baráti viszony alakult ki. Így összességében nagyon jól éreztem magamat. 

2017. augusztusában abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az Erasmus+ KA1 projekt részeseként két hetes nyelvtanfolyamon vehettem részt a smaragdzöld Írország fővárosában, Dublinban.

Két dolog volt, amire nem voltam kellőképpen felkészülve:  az egyik a csaknem 30 °C-os hőmérséklet-különbség Ferihegy és Dublin között (a telefonom országok szerinti előrejelzését nézegetni egész más, mint megtapasztalni), a másik pedig a szervezetemet maximálisan igénybe vevő,  csaknem egy hétig tartó magas láz. Már a repülőgépen vacogtak a fogaim, de mire az ír fővárosban megtaláltam Broadstone Hall névre hallgató - amúgy igencsak korrekt felszereltségű kollégiumi szállásomat, nem volt kétséges, hogy lázam van.

Hétfő reggel, a szóbeli és írásbeli nyelvi teszt után  az Alpha College összes tanulója busszal varázslatos kirándulásra indult a misztikus Glendalough-ba, amin én menedzseri javaslatra nem vettem részt, ehelyett  szállásomon lábadoztam.  Utólag már látom, hogy jobb lett volna fogadó családnál lakni, és nem egyedül átvészelni ezeket a napokat. Mivel eldöntöttem, hogy nem adom fel, a nyelvtanfolyamon minden nap megjelentem, mivel a lázon kívül más tünetem nem volt.

A tanulócsoportom 17-30 év közötti francia, olasz, spanyol , török és arab tanulókból állt. Néhányan közülük több hónapja tanultak már az Alpha College-ban. Az órák rendszerint 9 órakor kezdődtek, és 13 órakor értek véget, heti két alkalommal pedig  szókincsfejlesztő foglalkozásokon vehettünk részt 16 óráig. Ahogy múltak a napok, egyre magabiztosabban beszéltem angolul, valóban sokat számított, hogy a képzés egynyelvű volt.  A tanárok  felkészülten és kreatívan oktattak – itt találkoztam például először interaktív táblával. A második héten összebarátkoztam egy olasz lánnyal, vele a mai napig tartom a kapcsolatot.

Dublin a maga 151 km²-vel lényegesen kisebb, mint Budapest, mégis számtalan bevándorló él itt. A város jellegzetessége a házak hangulatos színes kapuja, sokszor az eredeti kilinccsel és kopogtatóval, valamint a rengeteg virág az ablakokban. Hosszabb sétát először szombaton tettem, addig csak az Alpha College-szupermarket-Broadstone Hall – „arany háromszöget” ismertem. Ekkor azonban végre ellátogattam a Dublin délkeleti részén található Trinity College-ba, melyet I. Erzsébet királyné alapított 1592-ben, egy Ágoston-rendi kolostor helyén. Ezen egyetem diákja volt például Oliver Goldsmith és Samuel Beckett drámaíró is. Az impozáns belső parkban lehunyt szemmel adtam át magam a környék atmoszférájának, és mosolyogva szívtam magamba a frissen nyírt fű illatát.

Érdekes volt a minden utcán hömpölygő masszaként mozgó rengeteg turista, főleg ahogy - akárcsak én - próbálták elsajátítanii a jobb oldali közlekedés szabályait. A Temple Bar - művésznegyed macskaköves utcáin szokatlan színű éttermekre, és eddig sosem látott boltokra lettem figyelmes. A Dublin minden szegletéből jól látható, 120 méter magas Sphere, avagy a Fény  (fém)tornya  pedig remek támpontot adott ahhoz, hogy ne tévedjek el, bármerre is járok.

 Mindent egybevetve ezt az utazást életem egyik nagy kalandjaként tartom számon, sok olyan pillanattal karöltve, amikor csak magamra számíthattam.  Köszönettel tartozom az Alpha College egész stábjának, főként  Mary O’Sullivan adminisztrátornak,  Liam Moulton menedzsernek, a „Tanártovábbképzés.hu” részéről  Véghné Juhász  Krisztinának, aki telefonon tartotta bennem a lelket, és az Erasmus-program révén a második hetemen szintén Dublinban állomásozó figyelmes kolléganőmnek, Becsei Annának.

Iskolánk linkje: http://www.kodaly-bp.sulinet.hu/