Az Erasmus+ keretében történő tanulmányutunk 2024. március 20-tól 27-ig tartott. Egy hetet töltöttünk Szlovákiában, azon belül Besztercebányában és annak közelében, a szállásunk a közeli Stare Horyban (Óhegy) volt. A táj csodálatos, hegyekkel ölelt, a friss levegő és a természet közelsége elbűvölő volt. Összesen 15 diákkal indultunk útnak, közülük tíz a hatodikos évfolyamból került kiválasztásra, öt diák pedig az ötödikes évfolyamból. Flixbusszal utaztunk közösen, ami közvetlen járat Besztercebányára, így utazásunk oda és vissza egyaránt zavartalanul és kényelmesen zajlott. A gyerekek a program előtt rendkívül izgatottak voltak, nagyon várták az utazást. Én kísérőtanárként és a kint lévő osztály osztályfőnökeként vettem részt a tanulmányi kiránduláson.

A szállásunkról (Hostinec Staré Hory) különböző módokon közlekedtünk az egy hét során, legtöbbször autók jöttek a kis csapatért, de többször volt, hogy a helyközi menetrendszerinti járatokat vettük igénybe, így a közeli csodálatos helyeket is feltérképeztük, magunkba szívhattuk a kinti légkört, a szlovák kultúrát. A szálláson csak mi tartózkodtunk, így nagyon komfortosan és teljes nyugalomban érezhették magukat a gyerekek és a felnőttek is. Itt kaptunk reggelit és vacsorát, aminek minősége és bősége megfelelő volt. A szállás jól felszerelt, modern és kényelmes, pihenésre és tanulásra, játékra is maximálisan teret adott. Fogadó iskolánk a szlovák Rodinná škola volt. Az iskola légköre csodálatos volt, a szemléltetőeszközeik, berendezésük káprázatos. Az iskolában lenni a gyerekek számára nagyon hasznos és élvezetes volt, minden percét élvezték, a Montessori pedagógia eszközei és rendezettsége mindenkit elvarázsolt. Sajnos a módszer mélyebb megismerésére nem volt lehetőségünk, az iskolában egyszer vettünk részt szlovák pedagógus által tartott foglalkozáson, ami egy festészet foglalkozás volt. Örültünk, hogy tudunk valamelyest kapcsolódni szlovák gyerekekhez, kapcsolatot építhetünk. Viszont sajnos kevés ilyesfajta interakció valósult meg, amit az is nehezített, hogy a szlovák gyerekek nem tudtak angolul, így lehetőség esetén is nehezen valósult meg a kommunikáció. Az első napon, amikor fogadtak bennünket, egy iskolaszintű játékot, táncos bemutatót szerveztek számunkra, ahol már el is indultak kezdeti barátságok, kapcsolódások, de sajnos a későbbiekben ezek nem folytatódtak, mert nem volt lehetőségünk a találkozásra. Erasmus projektünk témája a bullying prevenció volt, s hetünket egyéb kulturális, szabadidős tevékenységek színesítettek. A bullying tematika sajnos nagyon kevéssé volt érezhető a program során, egyáltalán nem domborodtak ki rá a foglalkozások, egy-két esetben volt vele összeköthető, de akkor is csak erőltetetten és érintőlegesen találkoztunk a témakörrel. Amit hiányoltunk, az az iskolában eltöltött minőségi idő, a gyerekekkel való valódi kapcsolatteremtés, a tanórába való betekintés, bekapcsolódás. Kevés volt a gyerekek foglalkoztatása, feladatokat nem is igazán kaptak, egy-két alkalommal volt rá példa az egy hét során.

Szabadidőnket többek között a helyi kastélyok látogatása, a természettudományi múzeum, a híres helyi fatemplom, a Jumping Park és bowlingozás színesítette. A program nyelve angol volt, minden tevékenység és foglalkoztatás ezen a nyelven zajlott. A gyerekeknek az egy hét során sok angol szövegértelmezésre, megnyilvánulásra volt szükségük, így nyelvi tudásuk és magabiztosságuk fejlődött és csiszolódott. A gyerekek sok közös élménnyel tértek haza, a közös tapasztalás mindig felemelő, a családtól külön eltöltött idő különleges alkalom, ilyenkor sokat formálódik a közösség, ami számunkra is nagyon sok pluszt hozott.