Nagy izgalommal vártuk tanítványainkkal a májusi dublini, csoportos tanulói mobilitást, mert sok akadályt nehezítette meg a megvalósulást a pandémia miatt. A Tempus Közalapítvány beleegyezésével megváltoztattuk a mobilitás célját, mivel az olasz partneriskola csak ezen a programon tudott velünk együtt dolgozni.

Az otthoni készülődés része volt a szülői értekezlet, tanulói megbeszélés, valamint a Zoom megbeszélés a fogadó iskola koordinátorával. Tájékozódtunk az aktuális beutazási szabályokról. Tanítványaink nyelvi, szaknyelvi és kulturális felkészítése a szakórákon történt. Kitöltöttek egy online szintfelmérő tesztet is, amit a fogadó iskola küldött.

Tíz 13-15 éves tanulóval repültünk Dublinba május 16-án. Este a dublini repülőtéren a koordinátor várt bennünket és mindenki találkozott a fogadó családjával. Megkaptuk a helyi közlekedésre érvényes heti jegyet és sok hasznos tanácsot kaptunk a lehetséges veszélyekről, megbeszéltük a másnapi találkozó helyszínét is.

Este izgatottan vártuk a híreket a gyerekekről, az első közös vacsoráról a fogadó családdal. Mindenki lelkesen mesélt a szobájáról az ízletes vacsoráról és a családoknál elszállásolt más külföldi diákokról.

Másnap reggel nagyon izgatottak voltunk, mivel mindenkinek önállóan kellett eljutni a Trinity College találkozóhelyhez. Be kell vallanom, mennyire megkönnyebbültünk, amikor a gyerekek pontosan megérkeztek, bár voltak, akik közel egy órát utaztak a reggeli csúcsforgalomban. Közösen sétáltunk el az ELI épületéhez, ahol találkoztunk az olasz csoport tanulóival.

Az olasz csapat, akikkel részt vettek a mobilitáson gyermekeink, 15-16 évesek voltak és Triesztből érkeztek. Később arról számoltak be nekem a mieink, hogy mennyire jól kijöttek az olasz gyerekekkel. A legtöbb programot velük töltöttünk. sőt a magyar fiúk együtt laktak az olasz fiúkkal, így éjszakába menő pókerpartikat is tartottak. Vidám egy hetet töltöttünk el együtt, igazi csapattá kovácsolódtak az eltöltött közös programok után.

A mobilitás angol nyelven folyt. A csoport a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről tanult, miközben a digitális képességeiket is fejlesztették, prezentációk készítésével. A magyar tanulók lenyűgöző teljesítményt nyújtottak, nagyon büszke voltam rájuk, amikor az előadó és a koordinátorok dicsérő szavait hallhattam róluk.

Délutánonként kulturális programon vettünk részt az olasz gyerekekkel. Bejártuk a főváros központját, ellátogattunk a Phoenix parkba, a Trinity College könytárába, a Nemzeti Múzeumba és a Történelmi Múzeumba egyaránt. Az utolsó nap közösen az olasz csoporttal elutaztunk  Bray-be a tengerhez, a bátrabbak meg is mártóztak a jéghideg vízben. Brrrr!:-)

Mivel a járatunk csak este másnap este indult, ezért még Howth-ba, egy közeli halászfaluba is elvonatoztunk, ahol a tengerben fókát láttunk, a parton pedig szemtelen sirályok próbálták elcsenni tőlünk a rendelt fish&chips ebédünket.

Ez volt az utolsó program a hazautazás előtt, a járat éjfél után szállt le Budapesten, ahol a gyerekeket izgatottan várták a szülők.

Személy szerint nagy élmény volt két év bezárás után ismét utazni, jó érzés volt újra ellátogatni Dublinba, új ismeretségek születtek, jövőbeli szakmai kapcsolatok kezdődtek, amelyek hozzájárulnak majd hasonló csoportos mobilitások megszervezéséhez. Az ELI programjait bátran merem ajánlani, mert nagyon rugalmasak, segítőkészek és jól felkészült szakemberekkel dolgoztunk együtt.

A résztvevő tanulók itthoni beszámolóit hallgatva minden perce megérte. Bízom benne, hogy az akkreditáció megszerzésével még több tanulónk számára nyílik lehetőség arra, hogy megismerjen más európai kultúrát.

2022. július 11-16-a között vettem részt Veronában a Europass szervezésében egy továbbképzésen „Learning Through Collaboration and Cooperation” címmel. Mivel egy zöld utazást teljesítenünk kellett a pályázatban, ezért én vállalkoztam a 8 órás éjszakai buszutazásra. Minden perce megérte, mivel ezen a továbbképzésen a külföldi kollégákkal egy csodálatos hetet töltöttem Rómeó és Júlia városában.

A 10 fős csoportban, angol anyanyelvű trénerrel foglalkoztunk az együttműködés tanórákon alkalmazható lehetőségeivel. A csoportban 4 portugál, 1 lengyel, 1 francia,1 cseh és 2 magyar kollégával dolgoztunk együtt. A továbbképzés felépítése magas szintű volt, alkalom nyílt arra, hogy a gyakorlatban is kipróbáljunk kooperatív módszereket, közösen értékeltük a tapasztalatokat. A néha kihívást jelentő feladatokat jókedvvel próbáltuk párban vagy csoportban megoldani – építettünk tornyot spagetti tésztából és mályvacukorból, játszottunk online játékokkal. Foglalkoztunk azzal, hogyan célszerű berendezni a tantermet, hogyan lehet csoportokat alkotni, hogyan motiválhatók a tanulók, hogyan építsük be a tanulók meglévő ismereteit az aktív tanulási folyamatba, milyen módon támogassuk a tanulási folyamatot facilitátorként és ne csupán irányítókánt, milyen hatékony formatív értékelést érdemes alkalmazni. Ezeket a kérdéseket fontos feltenni magunknak, mivel a mai generáció hatékonyan csak velük együttműködve motiválható és fejleszthető véleményem szerint.

Délutánokon lehetőségünk nyílt arra, hogy a várost és a környéket is felfedezzük közösen. Olasz opera a veronai Arénában, séták a városban, az olasz gasztronómia élvezete, hajókázás a Garda-tavon, kirándulás Velencébe és Padovába - minden egy életre szóló élményt jelentett számomra.

Biztatok mindenkit, hogy jelentkezzen erre a továbbképzésre és ismerje meg Verona csodáit!