Hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni egy Erasmus+ tanulmányútból?

A fenti kérdés akár a projekt driving question-je is lehetne. Ahogy azt a kurzuson megtanultuk, a jó projekt alapja a motiváló kérdés, ami valamilyen probléma megoldására keresi a választ. Természetesen az igazán jó kérdésre adott válasz a tágabb környezetre is hatással van, ami esetünkben a disszemináció: a tanultak továbbadása, illetve a tapasztalat megosztása a majdani pályázókkal mind ezt a célt szolgálja.

A kérdés megfogalmazása után meg kell határozni a projekt tartalmát. Esetemben ez a tanfolyam kiválasztását jelentette. De miért PBL és miért Izland? Mivel Erasmus pályázatunk egyik célkitűzése az interdiszciplináris projektek létrehozása az iskolában, ezért adódott, hogy projekt fókuszú témát válasszak. A képző részletes leírást adott a programról, ami felkeltette érdeklődésemet, a helyszínnek felajánlott lehetőségek közül pedig Izland tűnt a legizgalmasabbnak. Mindkettő jó választásnak bizonyult.

Fontos, hogy projektünknek legyen időbeosztása. A tanulmányút megvalósítására egy hét állt a rendelkezésemre, ami alatt délelőttönként részt vettem az órákon, délutánkonként kapcsolatokat építettem a közös programokon (egyszerre kilenc tanfolyam is futott a helyszínen), de jutott idő Izland felfedezésére is. A képző – PMSE+ – gondoskodott arról, hogy a program változatos legyen, és mindent megtett azért, hogy a lebonyolítás is gördülékenyen menjen.

A projektalapú tanulás alapja, hogy a tanulók változatos feladatokon dolgoznak fejlesztve együttműködési készségüket és problémamegoldó gondolkodásukat. Már rögtön az első nap „kincsvadászatra” indultunk – akadályversenyszerűen kellett a város különböző pontjain feladatokat megoldani adott időkereten belül egy mobilapplikáció (GPS Orienteering) segítségével. Csoportom német, francia és magyar tagjaival memóriánkat, logikai gondolkodásunkat, tájékozódási készségünket használtuk, hogy eredményünkkel végül a középmezőnyben végezve felfedezzük a város nevezetes pontjait. A további napokon is rendszeresen dolgoztunk párokban vagy csoportokban: gyurmából meseillusztrációt készítettünk, logikai rejtvényt fejtettünk meg, kérdésgyártó hengert (Tubric) ragasztottunk, rövidfilmet elemeztünk kritikai gondolkodásunk fejlesztésére. Mindez persze csak bemelegítés és levezetés volt ahhoz, hogy a PBL elméletének megismerése után magunk is megtervezzünk egy olyan projektet, amely nemzetközi szinten különböző tantárgyak bevonásával akár már a következő tanévben megvalósítható. Csapatom angol, magyar nyelv és irodalom, történelem és informatika szakos tanáraival az ENSZ fenntartható fejlődést szolgáló 17 globális célja közül a „Felelős fogyasztás és termelés” célhoz találtuk ki a „Hogyan érhetjük el, hogy a felelős fogyasztás menő dolog legyen?” projektet, amit aztán be is mutattunk a csoportnak: https://view.genial.ly/62d9cef693db6200199d432f/presentation-pbl-iceland

Motivációnkat a délutáni programok is növelték, hiszen a világ 20 csodája közt számon tartott Blue Lagoonban fürödhettünk, megnéztük a tavalyi vulkánkitörés lávafolyamának megszilárdult maradványait (alig két héttel maradtunk le a vulkán újraéledéséről és a frissen izzó láva borzongató látványáról), láttunk kisebb-nagyobb gejzíreket és Izland egyik óriás vízesését. Aki még többet akar, az feltétlenül maradjon ott a szombati kirándulásra, ami további természeti csodákhoz visz, menjen el bálna- vagy lundalesre (vigyázat, Izlandon mindennek borsos ára van!), vagy ha megteheti, béreljen autót és járja körbe Izland szigetét. Bár én magam csak a Reykjavik kínálta lehetőségeket használtam ki (Grotta félsziget a világítótoronnyal, a sirályok uralta Viðey sziget Yoko Ono Béke-tornyával, a tengerészeti, történeti és szépművészeti múzeum, vagy a VR-szemüveg segítségével átélhető sarki fény játéka), így is elég bepillantást nyertem ebbe a káprázatos világba ahhoz, hogy azóta is foglalkoztasson az izlandi irodalom, zene, film, építészet és persze a nyelv.

Egyetlen projekt sem érhet véget értékelés nélkül. A tanfolyamra reflektálva egyet kell értenem azzal a cseh kolléganővel, aki kifogásolta, hogy nem jutott elég idő a kurzus fő témájára, mert majdnem másfél napon keresztül csak az iskolai bemutatókat hallgattuk. Szintén elvesztegett időnek bizonyult az e-Twinning platformmal való ismerkedés, ami éppen frissítés alatt állt, így gyakorlatilag használhatatlan volt. Amit viszont magunkkal hoztunk, az a közös munka élménye, az emberek nyitottsága, és minden új barátság, amiből akár együttműködés is lehet a későbbiekben. Nyelvtanárként sok apró ötletet is el lehet lesni az órák alatt, fel lehet fedezni új applikációkat, amit az ember beépíthet a saját óráiba, és sokat lehet tanulni más országok iskolarendszeréről vagy tanárképzéséről. A PBL témáját ugyan csak felületesen jártuk körbe, de nekem elég lökést adott ez a hét ahhoz, hogy az összegyűjtött források nyomán a témát és a PBL lehetséges iskolai bevezetését alaposabban is tanulmányozzam.