Csoportmunkáról Párizsban

Szerencsésen választottam újra a Teacher Academy képzései közül. Egy olyan témát kerestem, amely újabb utat tud nyitni a jövő felé, egy olyan módszerhez visz közelebb, amely számos országban (Finnország, Anglia) igen szép eredményeket hoz. A hét folyamán arra próbáltunk választ kapni, hogyan használhatóak fel a múzeumok és az egyéb, kulturális örökséghez tartozó helszínek projektmunkák lebonyolításához.

A Párizsban töltött egy hetem egy nemzetközi csoportban igen jól telt. Svéd, olasz, spanyol, horvát, finn kollégákkal gondolkodhattam közösen. Hozzám hasonlóan ők is útmutatást vártak a Projekt Based Learning területén, vagy legalábbis gondolatindító inspirációt.

Miért választottam ezt a képzést? Mert szerintem az oktatás jövője ebbe az irányba mutat. Sokszor tapasztalom a munkám során a tanulók motiválatlanságát, érdektelenségét. Magát az egész iskolát is utálják, nem találnak örömet a tanulásban. Nem hogy külön feladatokat nem oldanak meg, a házi feladatok sem készülnek el. Ezen mindenképpen változtatni kell.

A képzés első napján ismerkedtünk egy mással, ki hol tanít, milyen oktatási szegmensben dolgozik. Egy rövid videót is megnéztünk, ami összefoglalta a PBL lényegét, illetve egy konkrét példa megvalósítását is láthattuk nagy lépésekben. A harmadik napon a Carnavalet Múzeum helytörténeti kiállítását néztük meg, már olyan szemmel, hogy milyen projektet lehet kiadni a gyerekeknek egy múzeumlátogatást követően. Majd magunk voltunk alanyai egy hasonló projektnek a Cité Universaire területén. Nagyon vidáman telt a délelőtt, miközben felfedeztük a hely nevezetes épületeit, építészeti ritkaságait. Végül csoportokban magunk is kitaláltunk egy projektet: a Pisai torony és az Eiffel torony összehasonlítását végzik el a gyerekek, majd a saját városuknak terveznek egy hasonló, szimbolikus tornyot, ami a város jelképévé válhat. Remek ötletelés után maga az alkotás folyamata is érdekes volt.

A képzés végén Jen, a „PBL vezetőnk” azt a kérdést tette fel, hogy mi hiányzik ahhoz, hogy a PBL-t alkalmazzuk? A válasz minden ország képviselőinél megegyezett: tér és idő. A tér alatt a teljesítendő tananyag nagyságát értettük, az idő pedig ennek következménye. Egy valódi projekt megvalósítása több hét. A záró produkció igényes felépítése pedig hatalmas munka.

Barcelona, Barcelona!

Sajnos a két előadó hangja csak az én fejemben hallható (Freddie Mercury & Montserrat Caballé kettősére gondolok). De az érzés, amit a barcelonai kurzus kapcsán éreztem, minden elvárásomat felülmúlta. Ez a város egyébként is a bakancslistámon volt, tehát még nagyobb volt az örömöm, hogy december 2-7 között részt vehetek egy módszertani képzésen, az Europass Teacher Academy szervezésében, az Erasmus+ mobilitási program keretében.

Sokszínű csapat verődött össze Európa minden szegletéből: Szlovénia, Finnország, Ciprus, Luxemburg, Lengyelország és Olaszország is képviseltette magát a hét folyamán.

Mitől lesz boldog egy iskola? Mitől érezzük ott jól magunkat?

Az első naptól ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat. A bemutatkozások után minden résztvevő bemutatta a saját iskoláját. Egyre több iskola készít videófilmet, ami igazán látványossá teszi az intézmény bemutatását (főként, ha a diákok készítik).

A második nap a pozitív pszichológia alapvetéseinek megismerésével telt, illetve érzelmi intelligenciát fejlesztő játékokat próbáltunk ki.

A harmadik napon kültéri tevékenységekre került a sor a Horta Labirintusban. Olyan játékokat játszottunk, amiket be tudunk építeni a saját gyakorlatunkba: mandalakészítés a környezetünkben fellelhető anyagokból, pókháló készítés ismerkedő kérdésekkel.

A negyedik nap a konfliktusok kezeléséről, a bullying-jelenségről és azok iskolai megoldásáról szólt. Nagyon érdekes volt hallgatni az iskolák megküzdési stratégiáit, illetve a szülőkkel való kommunikáció aspektusait.

Az ötödik napon célokat jelöltünk ki, amiket a kurzus végeztével a saját iskolánkban meg szeretnénk valósítani.

A hatodik nap kulturális ismerkedéssel telt, Barcelona és a környék nevezetességeit nézhette meg mindenki a saját érdeklődésének megfelelően. Az egész napot a Monserrat felfedezésére szántam, át szerettem volna érezni a hely spirituális légkörét és megcsodálni a természeti környezetet.

Összességében egy nagyon kellemes hetet töltöttem egy gyönyörű városban, rengeteg ötletet kaptam, és új tudás iránti vágyam feléledt.

Írta: Zentai Tünde

Bevezetés a finn oktatási modellbe

2024.07.08-13.

Felvetődik az első kérdés, hogy miért éppen Helsinki?

Egy nemzet legfontosabb erőforrását az emberek alkotják. Az állampolgároknak joguk van a minőségi oktatáshoz, amely lehetőséget ad a bennük rejlő adottságok lehető legteljesebb kibontakoztatására. Régóta meglévő kíváncsiságomat próbáltam meg kielégíteni ezzel a kurzussal. Személyesen nagy kihívást éltem meg, hiszen a kurzus angol nyelven zajlott. A vezetőnk (Mirjami Junnikkala) a finn módszerhez méltó kedvességgel és figyelemmel beszélt a teljesen különböző nyelvi szinten lévő résztvevőkhöz. A csoportunk munkájában részt vett két ír, két olasz, négy spanyol, két horvát kolléga és jómagam Magyarországról.  A hét folyamán a csoportunk igazi csapattá lett, mivel esténként együtt szurkoltunk a spanyoloknak az éppen zajló Európa Bajnokságon.

Az első napunk az ismerkedéssel és saját iskoláink bemutatásával telt. Nagyon érdekes volt látni az eltérő oktatási rendszereket, illetve a különböző iskolákat. Mindenki beszélt az iskola előnyeiről, de őszintén szóba kerültek a mindennapi problémák is.

A második nap zömében elméleti információkból állt, ami elég megterhelő volt. A nap folyamán több rövid videót is néztünk.

A harmadik napon a STEAM módszerrel ismerkedtünk meg. A STEAM-metodika, az élményalapú tanulás és tanítás lényege, hogy a jelenségekre koncentrál és az azokban megjelenő többrétű tudásra, mintsem a tantárgyakra bontásra alapoznak. Gyökeresen más pedagógia és oktatási módszer, mint ami ma Magyarországon működik. A STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) oktatási struktúra célja, hogy a diákok játszva tanulhassák a reál és természettudományi tárgyakat, hiszen a fizika, a matematika, a kémia és a biológia jellemzően mumusnak számít a kisiskolások körében.

Délután a helsinki Oodi Központi Könyvtárat látogattuk meg, megoldva egy STEAM alapú feladatsort.

A negyedik napon mi magunk oldottunk meg csapatokban dolgozva egy komplex feladatot. A több eltérő megoldás remekül megmutatta a módszer pozitív megerősítő tulajdonságát.

Az egész hét folyamán csoportokban hajtottunk végre minden feladatot, ami remekül építette a csapatunkat. Egy pici hiányérzetem maradt: nem láthattunk egyetlen iskolát sem. Igaz, a nyári időpont ezt megnehezítette. A tanév véget ért ugyan, de érdekes lett volna legalább egy osztálytermet megtekinteni.

Összességében csodás hetet töltöttem Helsinkiben. Remek embereket ismertem meg, remek programokon vettem részt. Az ott tanultak alapján próbálom a saját szemléletemet is holisztikusabbá formálni.

Örömmel és köszönettel jegyezte: Zentai Tünde

- Do you speak English?

- No. Do you speak French?

- No.

És itt rendszerint véget is ér a beszélgetés. Nekem sokkal könnyebb lenne, ha az emberek szépen- hozzám hasonlóan- megtanulnának franciául. Vagy ha én megtanulnék angolul….. Már többször elkezdtem, de nem jutottam a fentebb említett kérdésnél és válasznál sokkal többre. Éreztem, hogy egyre nagyobb szükségem van az angolra, ezért döntöttem: 2023 nyarán részt veszek egy angol nyelvtanfolyamon.

Máltáról és az ott működő nyelviskolákról nagyon sok jót hallottam. Ezért úgy döntöttem, hogy az Erasmus pályázat keretében Máltán szeretnék részt venni egy kurzuson az Executive Training Institute szervezésében St Julians-ban augusztus 7-11 között.

Az előzetes szintfelmérő alapján bekerültem egy A2-B1-es szintű csoportba, ami eleinte ijesztő volt, hiszen olyanokkal kerültem egy csoportba, akik jóval nagyobb nyelvi rutinnal rendelkeztek. A délelőtti intenzív tanulás után felüdülést jelentett a tengerpart, a strandok. Kirándulást is szerveztek a résztvevőknek, ellátogathattunk Valettába és Mdinába.

Malta was fantastic!