A „A szakközépiskolai oktatás paradigmája – fókuszban a nyelvtanítás, nyelvtanulás és a szakképzés” című Közoktatási mobilitási pályázat keretében részt vettem egy kéthetes nyelvtanfolyamon Máltán. A tanfolyam 2015. augusztus 17-28. között zajlott az Executive Traning Institute Malta szervezésében. A tanfolyam címe: Fluency and English Language Development for Educators.
Az előzetes szintfelmérő alapján Ian Springham tanár csoportjába kerültem. Rajtam kívül két szlovák (általános iskola alsó tagozatos tanárnő és kémia-biológia szakos tanárnő), két olasz, egy lengyel (francia szakos tanárnő) és két spanyol kolléga (spanyol tanár és szakmai tantárgyakat tanító tanárnő) került még ebbe a csoportba. Az első szekció után gyorsan kiderült, hogy az olasz kollégák nyelvi besorolása nem tükrözte a valós tudásukat, így ők gyengébb csoportba kerültek át, és a helyükre került egy Budapesten tanító biológia-kémia szakos tanár és egy román matematika szakos kolléganő. A témakörök az előzetes programban leírtakat követték: utazás, kommunikáció, máltai kultúra, sztereotípiák, etika. A témakörhöz csatoltan jelentek meg nyelvtani feladatok is. A tanár az elektronikus tábla segítségével ellenőrizte le a kiosztott feladatokat, sokat használta az internetet egyes témaköröknél, ezzel is segítette az angol kifejezések, szavak jobb megértését. Több feladatot párban illetve csoportban kellett megoldani, az egyes témákról véleményt formálni. Hetente egyszer rövidebb volt tanítás, ezzel is elősegítve, hogy délután ún. „Social Programme” keretében ismerkedjünk a többi tanfolyamon részt vevő tanárral.
A második héten új tanárt kapott a csoport, Tamsine-t. Ő egy máltai tanárnő, aki Olaszországban él és nyáron tanít az ETI nyelviskolában. A csoport leredukálódott, mert többen voltak, akik csak egy hetes tanfolyamra jelentkeztek, így öten maradtunk (a két szlovák és a lengyel kolléganők nélkül). Tamsine érthetőbben beszélte az angolt – a spanyolok nagy örömére, mert ők Ian-t nem mindig értették. Az első napon kérdéseket kellett formálnunk, és kérdéseken keresztül ismerhettük meg jobban Tamsine-t, aki ezt a formáját választotta a bemutatkozásnak (írt fel néhány adatot magáról, és a csoport feladata volt eldönteni és kérdéseket formálni a megadott válaszlehetőségekre). Az első témánk az étel témakör köré épült, a nemzeti ételünket kellett bemutatni a csoporttársainknak. Több nyelvtani feladatot is megoldottunk, és a nap végén Tamsine megállapította, hogy másik csoporttársammal együtt magasabb csoportban is megállnánk a helyünket. De hozzátette, hogy, ha nem érezzük ott jól magunkat, vagy túl erősnek találjuk, bármikor visszamehetünk a csoporthoz. Másnap csatlakoztunk az új csoporthoz.
Az új csoport tanárnője, Sue, Észak-Londonból. A csoportban volt egy román kolléga, egy német, cseh és egy magyar tanárnő és mi ketten újak - magyarok. Sue az előző tanárokhoz képest gyorsabban beszélt és dialektusban. Mindig nehéz egy új közösségbe beilleszkedni, különösen akkor, ha a közösség tagjai sokkal jobban beszélik az angolt. Az első nap az egyik legnehezebb témát boncolgattuk: „Hogyan irányítsd az osztályt? Milyen módszereket alkalmazol arra, hogy a diákok rád figyeljenek? Melyek a leggyakrabban előforduló problémák az oszályban?” Ezekre a kérdésekre az anyanyelven sem egyszerű válaszolni, idegen nyelven még körülményesebb, főleg, ha a nyelvtanulási folyamat elején jár az ember. Az első nap szerettem volna visszamenni a régi csoportba, amit jeleztem Sue-nak is az óra végén. Ő nagyon készséges és megértő volt. Elnézést kért, hogy néha megfeledkezett arról, hogy lassítson a beszédtempón és kedvesen meggyőzött arról, hogy ez a csoport megfelelő lesz számomra, hiszen itt van fejlődési lehetőségem, és hogy a hátralévő 2 napban rengeteget fogok fejlődni. Elmondta, hogy a következő két napban milyen témákat fogunk boncolgatni, megnyugtatott és támogatott. Így a maradék időt ebben a csoportban töltöttem. Másnap prezentációt kellett készíteni a hobbijainkról és bemutatni azt a csoporttársaknak. A délután folyamán a kiejtést is gyakoroltuk. Az utolsó nap két csoportra szedte a társaságot Sue, és versenyeztette a csoportokat egymással. A feladat az volt, hogy kitaláljuk és megmagyarázzuk, hogy az egyes tipikus angol kifejezések mit jelentenek (pl. stag party, blacklegs, stb). Sue nagyszerű játékvezető volt, mindig próbált segíteni annak a csapatnak, akinek éppen a kérdést feltette. Ezen a napon néhány szlenggel is megismerkedtünk. A délután folyamán a hazautazásról beszélgettünk és hogy mivel töltjük el a maradék óráinkat, napjainkat. A tanúsítvány kézhez vétele után elbúcsúztunk egymástól és a régi csoporttársaktól is.
A két hét folyamán az iskola különféle fakultatív programokat szervezett délutánra, hétvégére. Az egyik esti program Mdina és Rabat város látogatása volt, amin én is részt vettem. Az iskola biztosított idegenvezetőt is, egy angolul tudó történelem tanárt, aki nagyon felkészülten mesélte el a város történelmét.
Számomra ez a két hét nagyon hasznos volt, sok új kifejezést megtanultam, fejlesztettem a szókincsemet, javult a kiejtésem. Egy külföldi nyelvtanfolyam abból a szempontból is hasznos, hogy az utcán, a boltban, iskolán kívül is kell használni az angolt, ha meg akarod értetni magad. Ezáltal egy idő után sokkal bátrabban mertem megszólalni angolul, mind az órákon, mind a szabad időben. Bízom abban, hogy máskor is lesz lehetőségem részt venni egy külföldi nyelvtanfolyamon.

Az iskola honlapja ezen a linken érhető el: http://www.amckn.sk/kultsaristvan/projektek/