Az Erasmus+ program keretében 2026. június 29. és július 4. között Dublinban vettem részt az Europass Teacher Academy által szervezett Effective Language Teaching Techniques című továbbképzésen. Az utazás napján, a szállás elfoglalása előtt lehetőségem nyílt megismerni Howth tengerparti városát és természeti környezetét, amely kiváló alkalmat biztosított az ír kultúra és táj első benyomásainak megszerzésére.

A képzés nemzetközi résztvevői csoportban zajlott: szlovén, francia, spanyol, lengyel és magyar pedagógusok dolgoztunk együtt. A különböző oktatási rendszerekből érkező kollégák tapasztalatainak megismerése önmagában is értékes szakmai élményt jelentett.

Az első nap az ismerkedésről, a közösségépítésről és a képzés céljainak meghatározásáról szólt. Különböző icebreaker feladatokon keresztül megismertük egymást, megosztottuk szakmai hátterünket és elvárásainkat, valamint létrehoztuk a közös online munkafelületet. Ezen a napon ismerkedtünk meg a Harvard Egyetem Project Zero programjával is, amely számos, a magasabb rendű gondolkodási folyamatokat támogató vizuális gondolkodási rutint kínál. A napot egy európai ételfesztivál zárta, ahol a különböző tanfolyamok résztvevői bemutathatták országuk jellegzetes ételeit. Ez kiváló lehetőséget biztosított a kulturális kapcsolatok építésére és a nemzetközi szakmai hálózat bővítésére.

A második napon a tanítás-tanulás folyamatának felépítésével foglalkoztunk. A képzés egyik legérdekesebb eleme a jigsaw módszer gyakorlati kipróbálása volt. A csoportok különböző forrásokból – olvasott szövegből, videóból és prezentációból – szereztek információkat az ír hurling sportról, majd egymásnak tanították meg a megszerzett ismereteket. A folyamat végén teljesen ismeretlen, más tanfolyamon részt vevő kollégáknak kellett bemutatnunk a játék szabályait. A módszer jól szemléltette, hogy a tudás megszilárdításának egyik leghatékonyabb módja mások tanítása.

Ezen a napon megismerkedtünk Howard Gardner többszörös intelligenciaelméletével, az UDL (Universal Design for Learning) szemléletével, valamint számos olyan technikával, amelyek folyamatosan fenntartják a tanulók aktivitását. Ilyenek voltak a történetekre épülő story hook, a fényképek tudatos alkalmazása, a concept cartoons, a dictogloss technika, valamint a kritikai gondolkodást fejlesztő hexagonal thinking módszer. Ezek közül több technikát már a következő tanévben szeretnék beépíteni saját tanítási gyakorlatomba.

A harmadik napon a hatékony és a kevésbé hatékony tanítás jellemzőit dolgoztuk fel csoportmunkában, asszociációs és szógyűjtő feladatokon keresztül. A képző hangsúlyozta, hogy a tanulás akkor eredményes igazán, ha nem kizárólag a tankönyvre épül, hanem a tanulók előzetes tudását, egymás közötti együttműködését és aktív tudásépítését helyezi előtérbe.

Különösen érdekesnek találtam a szókincsfejlesztés néhány új elemét. A szavak jelentésének árnyalását skálák segítségével dolgoztuk fel, illetve megismerkedtünk az úgynevezett silent period alkalmazásával. Ennek során a tanulók kezdetben nem ismétlik az új szavakat, hanem megfigyelik a tanár modelljét, memorizálnak, gesztusokat és képeket kapcsolnak a jelentéshez, majd a tanár egyszerű eldöntendő kérdésekkel ellenőrzi a megértést, a tanulók rámutatnak az adott szóra. Ez a megközelítés számomra újszerű volt.

A képző azt hangsúlyozta, hogy az óravezetés nyelve kizárólag az angol, a fordítás egyáltalán nem tanácsos. A nyelvtan tanításában is eltérő szemléletet képviselt: elsőként a nyelvi jelenség jelentésének és funkciójának megértésére helyezte a hangsúlyt, és csak ezt követte a forma tudatosítása.

A negyedik napon számos gyakorlati technikát ismertünk meg a szórend tanítására, a kérdésfeltevés fejlesztésére, valamint az olvasásértés és az íráskészség fejlesztésére. Különösen tetszett, hogy az egymásra épülő feladatokból fokozatosan alakult ki egy teljes tanóra, amelyben valamennyi nyelvi készség fejlesztése megjelent, miközben a tanulók végig aktív csoportmunkában dolgoznak.

Az utolsó napon a beszédkészség fejlesztése került a középpontba. A képző arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulók számára érdemes olyan hétköznapi, egyszerű témákat választani, amelyekről nem létezik jó vagy rossz válasz. Így a hangsúly a gondolatok kifejtésén, a véleményalkotáson és a kommunikációs magabiztosság fejlesztésén lehet. Emellett kiemelte az információk lényegre törő összefoglalásának képességét is. A nap végén minden résztvevőnek egy választott témát kellett megtanítania a hét során megismert módszerek és technikák alkalmazásával.

A szombati napon a képző intézmény kulturális kirándulást szervezett Glendalough-ba, ahol megismerkedtünk a több mint ezeréves szerzetesi település történetével, valamint Írország természeti örökségével. Ez a program tovább mélyítette az ír kultúráról szerzett ismereteinket.

A képzés végére úgy éreztem, hogy számos új módszertani eszközzel és egy új pedagógiai szemlélettel gazdagodtam. A tanfolyam több ponton is újragondoltatta velem a nyelvtanításról alkotott elképzeléseimet. Megerősített abban, hogy a 21. századi tanulók sikeres fejlesztéséhez a tanár szerepe egyre inkább a tanulási folyamat szervezése, a kooperáció támogatása és az aktív tudásépítés elősegítése. A megszerzett ismereteket és módszereket a következő tanévtől tudatosan szeretném beépíteni mindennapi pedagógiai munkámba, és azokat kollégáimmal is megosztani. A szakmai fejlődés mellett a nemzetközi kapcsolatok kialakítása, a különböző országokból érkező pedagógusokkal folytatott tapasztalatcsere és az ír kultúra megismerése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a mobilitás rendkívül értékes és inspiráló élményt jelentett számomra.