2016. július 1 és 10 között továbbképzésen vettem részt Angliában az International Study Programmes szervezésében Gloucesterben. Az egy hetes kurzuson középiskolai történelemtanárok vettek részt.

Július 4-én Danielle Gay a Cheltenham Bournside School and Sixth Form Centre történelemtanár előadásából megismertem az angol iskolarendszert, az angol nemzeti alaptanterv néhány fontos jellemzőit, az angol értékelési rendszert, és hogy hogyan kezelik a magatartási problémákat az angol iskolákban. Továbbá különböző, de a történelem tantárgy angol nyelven történő tanításához használható ötleteket kaptam: javaslatokat a szakórák felépítésével kapcsolatosan és a tanulói differenciálást illetően (pl. feladatok és képességek szerinti differenciálás).

Az előadás alatt az Edexcel vizsgákra felkészítő történelem tankönyvek kerültek bemutatásra, melyekbe bele is tekinthettem. Az iskola mindennapjaiban használatos űrlapokat, nyomtatványokat is megismertem, például a magyar iskolarendszerben régen használatos ellenőrzőhöz hasonló füzetet, az Angliában használatos egyenruha kártya, a rossz magaviselettel kapcsolatban az ún. következmények létráját.

Az előadás helyszíne: The Isbourne Holistic Centre (Citrine 1 terem) volt.            

Az előadást városnézés előzte meg Cheltenham-ben.

Július 5-én Dr. Diana Hicks CLIL (Tantárgy tanítása idegen nyelven) szakmódszertani előadásán vettem részt délelőtt, délután pedig szakmódszertani szemináriumi foglalkozáson Cheltenham-ben, az Isbourne Holistic Centre Jasper termében. Az előadás és a foglalkozás a teljes délelőttöt és délutánt lekötötte, nagyon tartalmasnak tartottam. Az előadás során hasznos ismereteket szereztem a tantárgy tanításáról idegen nyelven. Amennyiben tantárgyamat idegen nyelven tanítom, a tartalmat kell előtérbe helyeznem a nyelvvel szemben és az idegen nyelvű résznek a tanóra csupán 25%-át lehet kitennie. A tanítás-tanulás folyamatára így nagy hangsúlyt kell fektetnem! Az előadás és szeminárium során a fent említetteket számba véve a CLIL tanóráim tervezéséhez kaptam hasznos dolgokat, például hogyan nézzen ki a tanóráim szerkezete, milyen tanulási stratégiákat alkalmazhatok, és milyen készségeket gyakorolhatok tanulóimmal. Továbbá az előadó felhívta a figyelmem arra, hogy tanóra közben a tanári tevékenységeimet is célszerű figyelnem, a tanulók tevékenységeivel párhuzamosan (ez utóbbira is kaptam egy hasznos táblázatot). Bloom taxonómiája szerint 54-féle gondolkodási formát különböztetünk meg, melyekről kaptam egy listát és minden egyes tanóra megtervezésénél alkalmazom majd a következő tanévtől. A listával kapcsolatban a következő lépés az lesz, hogy az 54 gondolkodási formára történelem feladatokat fogok készíteni.

A foglalkozás során hasznosnak találtam a CLIL szakkifejezéseket, melyek döntő többségével korábban nem találkoztam.

A CLIL szakmódszertanát illetően nagy hangsúlyt kell fektetnem arra, hogy a tanulói tevékenységek domináljanak a tanóráimon és a tanulók motiváltak legyenek. Sikeres munkaformának tartom ezért a pármunkát és a 4-5 tanulóból álló csoportmunkát. A kollegialitás, magyar illetve nemzetközi együttműködés szaktantárgyamat tanító kollégákkal a saját iskolában kell, hogy kezdődjön. Ezt úgy gondolom, hogy sikeresen végeztem eddig is. A kurzus után célom az Erasmus+ -hoz kapcsolódó eTwinning rendszerben együttműködés kialakítása és közös projektek megvalósítása külföldi iskolákkal.

A tanítás-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kell fektetnem a különböző tanulói stílusokra is. Ezzel kapcsolatban CLIL tanóráimon háromszor annyi vizuális anyagot kell használnom, mint egy normál, egynyelvű tanórán. Ez utóbbi segítésére kaptam egy 15-féle grafikus diagram szettet, melyek között tanítási célok szerint válogathatok – például a cycle circle diagramot a nagy gazdasági világválság tanításához, a flow chart diagramot az angol alkotmányos monarchia működésének tanításához tudom használni.

Egy-egy téma tanítása előtt nagy hangsúlyt kell fektetnem a tananyag lexikális anyagára is!

A szemináriumon végzett gyakorlatok átvitele a történelem tanóráimra:

-          ’post-it’ gyakorlat használható történelmi személyek tanításához

-          ’shared dictation’ gyakorlatot például a Reformáció irányzatainak tanításához használnám fel, csoport, illetve pármunkában, az osztályteremben

-          ’jigsaw reading’ gyakorlat kiválóan hasznosítható gyakorlatilag bármilyen történelmi esemény tanításához csoportmunkában

-          ’scanning text’ alkalmazható általános és témaspecifikus történelmi szókincs elsajátításához illetve nagyon jól hasznosítható a különböző művészeti stílusok szóanyagának tanításához. A feladatot pármunkában használnám tanóráimon.

-          kihajtható kiskönyv készítése egyes történelmi témakörök összefoglalására, összefoglaló órákon használható. A feladattípus megállja helyét az óra végi összefoglalásoknál is.

-          ’slips’ gyakorlat történelmi események tanítására használható, de egy-egy jeles történelmi személy megismerésére is jól alkalmazható, például Rákóczi szabadságharc vagy gróf Széchenyi István

A fenti feladatokat a 2016/17-es tanévben történelem óráimon rendszeresen alkalmazni fogom.

Július 6-án iskolalátogatáson vettem részt a Christopher Whitehead Language College Worcesterben. Az iskolában olyan 11 és 18 év közötti tanulók tanulnak, akiknek nem az angol az anyanyelve. Itt öt történelem órát hospitáltam öt különböző évfolyamon.

Az első tanórán Hiroshima bombázása témában azt figyelhettem meg, hogy öt-hat fős csoportokban hogyan alkalmazható a vita, mint kooperatív módszer a történelemtanításban.

A második tanórán az Indián társadalmak társadalomszerkezetét témában az iskola szervezetei felépítésétől indulva jutott el a tanóra az Indián társadalmakig. Az ötlet alkalmazható olyan tananyagoknál, ahol államszervezeti felépítést taníthatok.

A harmadik tanórán a Mormon vallás és vallási közösség témában két fénymásolatot is kaptam, amelyet témája miatt a magyar kerettanterv használatát nem teszi lehetővé, viszont a két feladat jellege (képi forrás és több forrás közül válassza ki a kérdéshez megfelelőt) bármilyen témában hasznosíthatom.

A negyedik tanórán az 1969-es polgárjogi törvény Amerikában kivételesen nagyszámú 34 fős osztály tanóráját figyelhettem meg. Az itt megfigyelt feladatokat történelem óráimon a társadalom- és állampolgári ismeretek témában tudom felhasználni. Ezen az órán kiváló motivációs ötleteket kaptam saját tanulóim motiválásához; forrásanyagot is kaptam.

Az ötödik tanórán középkor témában is kiváló motiváló, online is letölthető video anyagot kaptam.

A fent említettek mellett, ami megfigyelésem szerint nagymértékben emelte a tanulók motivációját az okostábla használata – amire iskolámban, megfelelő infrastruktúra hiányában sajnos nincs lehetőségem.

A tanórák közötti szünetekben lehetőségem nyílt beszélgetni mind a tanulókkal, mind pedig a tanárokkal, valamint az iskolában használt tankönyveket, tananyagokat és a tantermekben kihelyezett illusztrációkat tanulmányozni.

Az iskolalátogatás után Worcesterben városnézésre és a katedrális megtekintésére került sor. Az itt készített fényképeket a gótikus építészet prezentációmban és a Magna Carta tanításához hasznosíthatom.

Július 7-én tanulmányi kiránduláson vettem részt Dél-Walesben.

A világörökség részeként nyilvántartott blaenavoni Big Pit szénbányát tanóráimon az ipari forradalom kibontakozásához köthetem. Az idegenvezető olyan érdekes történeteket és tényeket mondott el a bánya működésével kapcsolatosan, amelyeket tanóráimon a témában motiváció felkeltésére használhatok.

St. Fagansben a Wales Nemzeti Történeti Múzeumot látogattam meg: itt láthattam egy nagyon régi vidéki iskolát, amit megmutathatok tanulóimnak (az oktatás kor és nem alapján szegregált volt), sok szép épület mellett egy Tudor korabeli templomra lettem figyelmes korabeli freskóival (a képek felhasználhatóak: Tudor kori Reformáció témában.

Július 8-án Gloucesterben a történelmi dokkokat látogattam meg. Városnézés során hallott információkat az ipari forradalom téma tanításakor tudom hasznosítani.

Ezen a napon délután került sor a csoporttársak körében egy olyan műhelyfoglalkozásra, amely során mindenki bemutathatta, hogy hogyan oktatja tantárgyát saját országában, valamint, hogy milyen oktatási módszereket és tananyagokat használ. A másfél órás műhelyfoglalkozásból aktív párbeszéd kerekedett.

Ezt követően egy 2 és fél órás műhelyfoglalkozásra került sor Paul Lockyer, a CheltenhamBournsideSchool tanárával. A foglalkozás keretében áttekintettük a földrajz és történelem tantárgyak tanításának fő jellemzőit az angol iskolarendszerben.

Gyakorlati tanácsait, tapasztalatait a történelem tantárgy tanításában tervezem felhasználni – itt kaptam a legtöbb történelem feladatot a kurzus alatt, melyekből a digitális világban különösen hálás vagyok a sok weboldalért, melyekkel saját weblistámat egészíthetem ki. tanulóim nagyon kedvelik az online feladatokat!

Július 9-én megtekintettem Gloucesterben a katedrálist. Az általam készített képeket művészettörténeti tanóráimhoz tudom felhasználni, szemléltetéshez.

A katedrális megtekintése után tanulmányi kirándulásion vettem részt Tewkesbury-ben. A „középkori” jellegzetességekről készült fotóimat a tanórákon szintén szemléltetéshez tudom felhasználni, csakúgy, mint a Tewkesbury csata újrajátszásakor készített fotóimat.

Mindegyik városnézés illetve tanulmányi kirándulás alkalmával hallottakat tanulóim motivációjának felkeltésére tudom felhasználni.

Összességében egy sok szempontból tartalmas kurzuson vettem részt, melynek színvonalát a tanulmányi kirándulások tovább emelték.

Minél több ötletet, információt és élményt szándékozom tanításomhoz hasznosítani. Azonban az egyik legfontosabb érdeme a kurzusnak a külföldi kollégákkal fenntartható kollegialitás az interneten emaileken, vagy az eTwinningen keresztül.