Az Erasmus + KA1 Mobilitási Projekt keretében 1 hetet töltöttem Finnországban, Helsinkiben. A repülő utat és a szállást is gyorsan le tudtam foglalni. Augusztus 6-án vasárnap éjfél körül érkeztem Helsinkibe, másnap reggel már 9-től kezdődtek a foglalkozások. A helyszínt könnyen megtaláltam, mivel egy metró megállóhoz volt közel. Az Erasmus központból részletes leírást és térkép mellékletet kaptunk a megközelítésről. Egy régi kábelgyárat alakítottak át kulturális központtá (Kaapelitehdas centre), ennek az épületkomplexumnak az alagsorában kapott helyet a képzés. Nem mellesleg nagyon közel volt a tenger, így minden nap a tengerpart melletti úton közelíthettem meg a kurzust. Hétfőn megismerkedtünk a csoporttagokkal és az Erasmus vezetőkkel. Mindenki nagyon közvetlen és barátságos volt. A csoport létszáma 16 fő volt, közülünk én voltam egyedül magyar, a többiek Spanyolországból, Törökországból, Ausztriából, Macedóniából, Franciaországból, Csehországból és Lengyelországból jöttek. A hétfő délelőtti foglalkozáson rendhagyó módon ismerkedtünk meg a 21. századi kulcs kompetenciákkal: 4 fős csoportokban dolgoztunk és a falra kifüggesztett QR kódokat kellett telefonunk segítségével lefényképeznünk, majd ezt a 6 pontot (Gazdasági-, Egészségügyi-, Környezeti-, Vizuális-, Kommunikációs-, Kritikai gondolkodás és problémamegoldás ismereteket) csoportonként összeírni, és megmagyarázni, hogy melyik műveltségi terület alatt mit értünk. Ezekkel a területekkel foglalkoztunk részletesen a hét többi napján. Hétfő délután szervezett városlátogatáson vettünk részt Helsinkiben. Esett az eső, de a látnivaló kárpótolt a kedvezőtlen időjárásért. A hét folyamán a különböző IT alkalmazásokkal ismerkedtem meg (kahoot.com, storyjumper.com, quizizz.com, plickers.com, makebeliefscomix.com, reading.ecb.org), amelyek nagyban hozzájárulnak az innovatív tanítás sikerességéhez. Minden nap beépítem a tanult módszereket a tanórákba. Fontosnak tartom, hogy az olvasott szövegértésre nagyobb hangsúlyt fektessek azokkal a tanult eszközökkel felépítve a tanórát, amelyek érdekesebbé és izgalmasabbá teszik az amúgy kissé száraznak tűnő olvasási feladatot. Kedden délután csodálatosra  fordult az idő, így nem késlekedtem kihasználni „a szelet” és elhajóztam a közeli Suomenlinna  nevezetű szigetre. Itt egy katonai erődítmény található, ami egy történelmi emlékhely. Helsinki  városrésze, amely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található, erősen hozzátartozik a város  identitásához.  1991-ben Suomenlinnát felvették az UNESCO világörökség listájára jelentős hadiépítészeti öröksége és a csodálatos természeti szépsége miatt. A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény. Pénteken délelőtt minden résztvevő megkapta az oklevelét, és címet valamint az iskolánkat reklámozó prospektust cseréltünk egymással.

Péntek délután elmentem a Seurasaari szigetén fekvő nemzeti parkba, aminek az északkeleti oldalán helyezkedik el a skanzen. Ez a nyitott múzeum bemutatja a 17-19. századi finn életformát. Az ott kiállított faépületeket és a templomot is Finnország különböző tartományából gyűjtötték össze. Az ember időutazást tehetett a múltba, és elképzelhette, hogyan éltek ebben a hideg országban komfort nélkül az emberek, mit ettek, mivel foglalkoztak, milyen szerszámaik voltak, mivel játszottak a gyerekek, és milyen volt az alvóhelyük.

Péntek este találkoztam egy volt mesteremmel, Szilvay Gézával, akivel kinn tartózkodásom alatt vettem fel a kapcsolatot. Szerencsére ráért, és 25 év után újra találkoztunk - nagy élmény volt, hiszen a lányom is az ő módszerével tanult kicsiként, és mára már hegedűművész. Szilvay Géza  Helsinkiben vitte sikerre az innovatív hegedűtanítás módszerét, az úgynevezett Színes Húrokat, amelyet Colourstrings Method néven a világ minden részén ismernek és manapság is járja a világot, hogy módszertani előadásokat és kurzusokat tartson.

Szombaton reggel Porvooba mentem városnézésre. A kurzus tagok ajánlották - akik az előző nap tettek ott látogatást - hogy én is menjek el ebbe a közeli középkori jelleget kölcsönző városba. Busszal utaztam, nem messze a lakhelyemtől volt a megálló, így kényelmesen kevesebb mint 1 óra alatt oda is értem.

Porvoo Helsinkitől 50 km-re északkeletre található, Finnország második legrégibb városa. A hagyomány szerint 1346-ban kapott városi rangot. Porvoo és Helsinki viszonya sokban hasonlít a Budapest és Szentendre közötti kapcsolatra. Csodálatos házakat és hidakat lehet látni amerre csak nézünk, kis ékszerdoboznak tűnik a néhány kilométerre fekvő nyüzsgő fővárostól.

A Porvooban található középkori székesegyházat először fából, majd később kőből építették tovább, a város legmagasabb pontján található ez a gyönyörű múltat idéző templom. Keskeny macskaköves utcákon kellett följutni a dombtetőre, hogy onnan élvezhessük a műemléket és a káprázatos kilátást. A templomból visszatérve tekintettem meg Porvoo folyó közvetlen közelében levő jellegzetes piros, fából készült halász házakat, amelyeket még régen építettek. Néhányat gabona raktárként használtak. Szerencsére meghagytak belőle egyet-kettőt múzeumnak, hogy ezzel felidézhessék a kor szellemét, a többiekben kényelmes lakásokat alakítottak ki. A hangulatos utcákon végigsétálva sok kis ajándékbolt látható, amelyek bőséges kínálatukkal igyekeznek kielégíteni az emlékeket gyűjtő turistákat. Délután meglátogattam Johan Ludvig Runeberg finn nemzeti himnusz írójának múzeummá kialakított otthonát. A körülötte levő csodálatos kertet felesége, Frederika Runeberg alakította ki, itt is készítettem néhány képet, hogy megörökítsem ezt a helyet. Ezzel az épülettel szemben található egy másik múzeumlakás, ahol a költő fiának, Walter Runebergnek állították ki a görög stílusú szobrait. Ezután élményekkel gazdagon utaztam vissza Helsinkibe, majd másnap Budapestre.

Számomra nagyon sokat adott ez a mobilitási program. Egy felől szakmai szempontból, hiszen olyan ismereteket kaptam, amelyekről eddig még sosem hallottam, és nagy lelkesedéssel csinálják a tanítványaim ezekkel a módszerekkel a különböző – főleg olvasott szövegértési – feladatokat. Más részről Európának olyan helyét ismerhettem meg közelről, amely Európai kultúránk fontos része. Eddig nem volt módom skandináv országokba eljutni, és hálás vagyok, hogy eljuthattam. Harmad sorban megismerkedhettem a finn oktatási rendszerrel, amiből kiderül, hogy nagyon nagy hangsúlyt fektetnek rá, minden finn diáknak ingyenes az oktatás az egyetem végéig, sőt alanyi jogon járó támogatást is kapnak a tanulmányaik alatt. Szívesen részt vennék jövőre is egy Erasmus+ mobilitási programban, már keresem az újabb lehetőségeket, hogy a megszerzett ismereteket hogyan tudnám továbbépíteni.

Bruzsa Rita

angol nyelvtanár, munkaközösség-vezető, szakértő

Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei AMI - 1022 Budapest, Marczibányi tér 1. http://www.kodaly-bp.sulinet.hu

Az iskolai projektünk címe: 21. századi kihívások - korszerű tanítás és tanári kompetenciafejlesztés

A kurzus neve: Innovative Approaches to Teaching

A kurzus helye: ITC International, Helsinki, Finnország

A kurzus ideje: 2017. augusztus 6-11.