Ha van olyan újkeletű szavunk, hogy cukorsokk, akkor miért is ne lehetne egy olyan is, hogy kultúrsokk? A legpozitívabb értelemben, ez a varázslatos október végi hét ilyen élmény volt nekem.

A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 2020-ban elnyert sikeres pályázatának egyik résztvevőjeként utazhattam Drezdába.

 A kurzus címe alapján „ Go into the City. Außerschulische Lernorte im Deutschunterricht” és hogy mindez Drezdában van, már éreztem, hogy ez a hét számomra szerelem lesz.

Számítottam rá, hogy nem egy szokványos metodikai képzés vár rám. Ezt pontosan így érezte még néhány hasonlóan humán beállítottságú tanár, így első pillanattól kezdve nagyon jól megtaláltuk a közös hangot a lengyel, spanyol, német és magyar kollégákkal.

 Bár hallhattunk egy kis bevezetőt és elméletet is az iskolán kívüli tanulási lehetőségek pedagógiájáról és didaktikájáról, alapvetően a gyakorlati feladatok voltak túlsúlyban. Nagyon izgalmas külső helyszínekre mentünk, ezeken próbálhattuk ki azokat a feladatokat, amiket a gyakorlatban a diákjainkkal érdemes majd megvalósítanunk.

 Drezda az utóbbi 32 évben Németország újraegyesítése óta varázslatos átalakuláson ment keresztül, de nagyon súlyos múltját sem kitörölni, sem elfelejteni nem akarják. Sőt, inkább méltó módon emlékeznek meg róla, azon fáradozva, hogy a múlt eseményeiből tanulni lehessen. Egyik nap ellátogattunk a drezdai Hadtörténeti Múzeumba (Militärhistorisches Museum Dresden), ahol profi módon mutatják be a háború borzalmait és az emberi életre gyakorolt hatását. A múzeumlátogatókat kérdések feltevésére sugallja, a kapott metodikai feladatok pedig hozzásegítettek a válaszok megfogalmazásához. Természetesen az 1945 február 13-15-i szőnyegbombázásról is megemlékeznek, aminek következtében a belváros szinte porig égett.

 A második helyszín az emlékhelyként (Gedenkstätte Bautzener Straße) működő, az NDK idején börtönnek használt épület volt, ahol egy az 1980-as években itt 14 hónapig fogva tartott politikai fogoly mesélt hosszasan az itt átélt borzalmakról. Ezek a Németországban több helyen is működő emlékhelyek segítenek levonni a múlt eseményeiből a tanulságokat az utókor számára.

 A harmadik külső helyszín a modern építésű drezdai operettszínház volt ( Staatsoperette Dresden: Die Fantasticks ). Bár a darab nem nyerte el a tetszésünket, utána viszont erre építve nagyon hasznos módszereket tanultunk szerepjátékok használatához.

 A célnyelvi országokban zajló módszertani kurzusok legnagyobb hozadéka a sok új ötlet begyűjtése mellett a nyelv intenzív használata. Rengeteget beszélgettünk a feladatok megoldása közben a csoportban egymás tanítási gyakorlatairól, a most közelünkben zajló háború hatásairól, demokráciáról, szolidaritásról, toleranciáról. A nyelvi felfrissülés mellett, módszertani tapasztalatok megosztása mellett fontos a nemzetközi kapcsolatok ápolása. Valamint az is, hogy a tanítványaimmal olyan tapasztalatokat oszthatok meg, amit átéltem.

 Szabadidőnkben pedig sétálgattunk a gyönyörű óvárosban, amivel egyszerűen nem lehet betelni! Sok képet láttam Drezda újjáépítéséről, de minden képzeletemet felülmúlta a látvány élőben. Lélegzetelállító, káprázatos, tényleg egy ékszerdoboz!

 Egy csoda, ahogyan a belvárost romjaiból újraépítették, ahogyan a műemlékeket öszehangolták az egyéb épületekkel. Olyan érzésem volt, mintha a mesében járnék az Óperenciás-tengeren is túl. A Frauenkirche Drezda egyik szimbóluma, 1726-tól 1743-ig épült. 1945-ben lebombázták, 1994-ben kezdték újjáépíteni. Hatalmas összefogással, több mint 600 ezer adakozó járult hozzá a világ minden tájáról, hogy a talán legismertebb európai templomot újra felszentelhessék. 2005-ben nyitotta meg kapuit újra a monumentális homokkőépület, a mai német egység ikonikus jelképe, az összefogás, kitartás, precizitás és a polgári elhivatottság lenyűgöző bizonyítéka.  Séta közben furcsán kavargott bennem mindenféle a csodálatos barokk épületek között, amik mégis újak. Öröm és hála volt a szívemben, hogy Elba Firenzéje így tündököl.

 Ráadásul az óváros szélén laktam, az Albertinum mellett, a Brühlscher Garten tövében. Fantasztikus volt, hogy ha kedvem szottyant, 2 perc múlva az Elba parton voltam! A szállást a tanfolyam szervezője ajánlotta. Az október végi időjárás pedig napsütéses napokkal ajándékozott meg.

 Ez a kurzus angol nyelven is fut, más külső helyszínekkel is, szívből ajánlom. Nekem nagyon hasznos és feledhetetlen élmény volt ez a hét. Nemcsak nyelvtanárként, hanem osztályfőnökként is sokat tudok meríteni belőle. Drezdába pedig biztosan visszamegyek, ha tehetem, mert maradt még bőven a városban, amit egy hét alatt nem sikerült megnézni!