Az Erasmus+ pályázat keretében két hetet tölthettem el Bécsben, ahol az ActiLingua Academy Super-Intensivkurs segítségével felfrissíthettem nyelvtudásomat. Idén 10 éve tettem le a C1 szintű nyelvvizsgát az Osztrák Intézetnél, viszont évek óta alig használtam a nyelvet, a németem így igencsak megkopott. A célkitűzésem az volt, hogy a Bécsben töltött két hét alatt a lehető legtöbb formában legyek - ha úgy tetszik - rákényszerülve az aktív nyelvhasználatra.
A kurzus előtti napon, a kora esti órákban érkeztem Bécsbe. A szállásom egy Studentenhausban volt az ÖJAB-Niederösterreichnál, ahol főként 16 év alatti kezdő németes fiatalok voltak (egymással főként angolul beszéltek). A személyzet pedig Ausztriában tanuló egyetemistákból állt, kettő kivételével mind külföldiek. Nagyon klassz volt ez a nemzetközi környezet.
Másnap - még az első óra előtt - egy rövid szóbeli Einstufunggal indult a nap. Néhány mondatban beszélnem kellett magamról az egyik nyelvtanárral, aki ezután besorolt a C1-es csoportba. Itt két nagyon folyékonyan beszélő lengyel középiskolás fiúval, és egy szintén lengyel német nyelvtanárnővel, valamint egy albán, ill. olasz orvosnővel, egy venezuelai, ám német származású lánnyal, valamint egy minnesotai egyetemistával voltam egy csoportban. Az első hét végén a lengyelek hazamentek (nekik ekkor telt le a 2 hét), helyettük egy atlantai középiskolás érkezett.
A kurzusom
- két délelőtti - egyenként 90 perces - órából álló Grundkursból,
- valamint egy késődélutáni - szintén 90 perces - Einzelkursból állt.
Az első délelőtti óra a nyelvtanról szólt, a második inkább a nyelvhasználatról (HV, LV, újságcikkek csoportos feldolgozása prezentációval) szólt. Mindkét órát más tanár tartotta, a kettő között 15 perc szünetünk volt, így a délelőtti órák 12:15-re fejeződtek be. A délutánokat igyekeztem múzeumok (KHM, NHM, Schönbrunn) látogatásával, városnézéssel (Ringstrasse, Naschmarkt, Stadtpark stb.) tölteni, így - félig bécsiként - felfedezhettem a várost. Késő délután, 17:45-től volt az egyszemélyes órám. Itt én választhattam témát, miről beszélgessünk. Már a bemutatkozásnál kiderült, hogy egyszerű lesz a témaválasztás: mivel a velem nagyjából egyidős tanárom épp most írja a mesterdiplomáját közgazdaságtanból, én pedig gazdaságetikával foglalkozom, így gazdasági-társadalmi szakcikkeket olvastunk-fordítottunk, valamint az olvasottakról beszélgettünk. Ennek igazán örültem, hiszen nem csak az érvelést gyakorolhattam, de rengeteg gazdasági kifejezést is megtanulhattam. Ezen kívül akadtak olyan szakmai témák, újdonságok (pl. Gemeinwohlökonomie), amelyekkel ezen a kurzuson találkoztam először. Különösen érdekes és jó volt, hogy mindegyik órán az ismereten szavak/kifejezések körülírása közben is újabb és újabb szavak kerültek elő, amik közül sokat csak az “archívumból” kellett előhoznom.
Hétvégén elmentem egy félnapos Exkursionra, Kreuzensteinba. Itt idegenvezetéssel egybekötve megnéztük a várat, illetve részt vettünk egy szabadtéri ragadozó madár bemutatón.
Esténként tanultam, készültem a másnapi órákra (házi feladatokat kaptunk, vagy elolvastam egy-egy cikket, amiről az egyéni órán beszélgettünk), bejártam a Donaukanalt, ill. az egyik este - a nyelvgyakorlás és a moziélmény kedvéért - egy németnyelvű filmet is megnéztem a Village Cinemában (Wien Mitte).
Nagyon aktív két hét volt tehát, minden este fáradtan feküdtem le aludni (délelőtti órák + délutáni múzeumlátogatás/városnézés) + egyéni óra 19:15-ig + tanulás/mozi/stb.). Az első napok még elé frusztrálók voltak, mert viszonylag lassan, akadozva tudtam csak beszélni, sok szó csak nehezen jutott eszembe, de 4-5 nap múlva minden rendben volt már. Ehhez hozzájárult az is, hogy minden alkalmat meg akartam ragadni a nyelvhasználatra, pl. reggelente betértem a Rennwegnél egy kávézóba, ahol a 3 felszolgáló közül 2 ugyan magyar volt, de mindvégig inkognitóban maradtam, mert velük is németül akartam beszélni.
A szálláson reggeli és meleg vacsorát kértem, de a pályázati pénzből bőségesen jutott ebédre, belépőkre, mozira, helyi közlekedésre és könyvvásárlásra is. A szállás a Schottenringhez, a nyelviskola pedig Wien Mittéhez volt közel: mindkét helyről nagyon jól bejárható volt a város. Úgy gondolom, azt kaptam, amit vártam: ismét magabiztosabb a németem, megismertem Bécset, a nyelvtanárok és a csoport tagjainak személyében pedig sok érdekes embert is. Nagyon remek lehetőség volt számomra ez a rövidnek tűnő 2 hét, mindenkinek szívből ajánlom!
Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal