Nyelvszakos tanárként a továbbképzés egyik legkiválóbb és leghatékonyabb formája a célnyelvet beszélő országban eltöltött idő, így nagy örömömre szolgált, hogy három hetes nyelvi kurzuson vehettem részt 2015.07.06-07.24-ig, Olaszország egyik legszebb városában, Firenzében.

Célkitűzéseim között elsősorban meglévő nyelvismeretem felfrissítése, kibővítése szerepelt, másrészről egy nyelviskola oktatás módszertanának tanulmányozása.

Választásom a Scuola Toscana elnevezésű nyelviskolára esett, mely a történelmi városközpontban található, néhány lépésre a legjelentősebb műemlékektől. A Del Mela testvérek által működtetett iskola 24 éve szervez nyelvtanfolyamokat, kiegészítve különféle kurzusokkal (konyhaművészet, turizmus, divat, művészettörténet, tanártovábbképzés, stb.). Ami különösen tetszett, hogy az iskola nagy figyelmet fordít a környezet megóvására, szelektíven gyűjtik a hulladékot, újrahasznosított papírokkal dolgoznak, légkondicionáló helyett energiatakarékos ventillátorokat használnak.

A tanárok mindannyian nagy tapasztalattal rendelkeznek, maguk is rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, hogy a legújabb módszereket is alkalmazni tudják a csoportokban. Az olasz mentalitásnak is köszönhetően minden oktatót a segítőkészség, figyelmesség, nyitottság jellemezte, az órák bővelkedtek a dicséretekben, biztatásokban.

Az általam választott kurzus napi négy órát foglalt magába, 9-10:50-ig nyelvtannal és mondattannal foglalkoztunk, 11:10-13 óráig pedig kommunikációs ismereteinket bővíthettük. Az iskola saját tankönyvvel dolgozik, amit rengeteg egyéb nyelvtankönyvvel és fénymásolattal, tesztekkel egészítettek ki, így a tananyag változatos és színes volt. Egyaránt találkoztunk irodalmi szövegekkel, újságcikkekkel vagy vicces képregényekkel. A „beszélgetős” órákon a hallott szöveg értése és az ahhoz tartozó szövegértési feladatok tetszettek a legjobban. Hétköznapi mégis nagy jelentőséggel bíró témákat dolgoztunk fel, mint például a környezetszennyezés, az országot is érintő migráció, biogazdálkodás, alternatív gyógyászat, amikhez mindenki hozzátehette a saját véleményét, meglátásait is.  Az órákon a tanulói munkaformák valamennyi típusát megtapasztalhattam, rengeteg új módszertani ötlettel gazdagodtam, amit alig várok, hogy saját tanulási-tanítási folyamatként a saját óráimba is beépíthessek.

A csoportom, a többihez hasonlóan minden tekintetben vegyes volt, a világ minden tájáról érkeztek a „diákok”, a 20 éves japán tanárjelölttől kezdve, az olasz felmenőkkel rendelkező angol háziasszonyon át, a 60 éves izraeli építészig. Az órák mindig ráhangolódással, kötetlen beszélgetéssel kezdődtek, nemcsak ottlétünk élményeiről számoltunk be, hanem saját életünkről is sokat mesélhettünk, így lehetőségem nyílt főleg az európai kulturális sokszínűség megismerésének és megértésének fejlesztésére.

Az órák után minden nap és hétvégén is az iskola (a nyelvtanfolyam részeként) fakultatív programokat szervezett a városban és környékén. Felfedeztük a város turisták által nem ismert művészeti kincseit, kézműves műhelybe látogattunk el, közös vacsorán kóstolhattuk meg a toszkán konyha finomságait, ferences kolostorban jártunk. Rengeteg új és hasznos kulturális információt kaptam kibővítve és elmélyítve országismereti tudásomat.

Teljes megelégedettséggel, szakmailag és kulturálisan is feltöltődve tértem haza Firenzéből. További céljaim közt szerepel a különböző kommunikatív módszerek, kooperatív technikák és a nyelvtani modulok beépítése és alkalmazása a tanórákon, valamint a tanítási stratégiák összehangolása a tanulói képességeknek megfelelően.