Elemek megjelenítése címkék szerint: Collaborative learning

2022. július 11-16-a között vettem részt Veronában a Europass szervezésében egy továbbképzésen „Learning Through Collaboration and Cooperation” címmel. Mivel egy zöld utazást teljesítenünk kellett a pályázatban, ezért én vállalkoztam a 8 órás éjszakai buszutazásra. Minden perce megérte, mivel ezen a továbbképzésen a külföldi kollégákkal egy csodálatos hetet töltöttem Rómeó és Júlia városában.

A 10 fős csoportban, angol anyanyelvű trénerrel foglalkoztunk az együttműködés tanórákon alkalmazható lehetőségeivel. A csoportban 4 portugál, 1 lengyel, 1 francia,1 cseh és 2 magyar kollégával dolgoztunk együtt. A továbbképzés felépítése magas szintű volt, alkalom nyílt arra, hogy a gyakorlatban is kipróbáljunk kooperatív módszereket, közösen értékeltük a tapasztalatokat. A néha kihívást jelentő feladatokat jókedvvel próbáltuk párban vagy csoportban megoldani – építettünk tornyot spagetti tésztából és mályvacukorból, játszottunk online játékokkal. Foglalkoztunk azzal, hogyan célszerű berendezni a tantermet, hogyan lehet csoportokat alkotni, hogyan motiválhatók a tanulók, hogyan építsük be a tanulók meglévő ismereteit az aktív tanulási folyamatba, milyen módon támogassuk a tanulási folyamatot facilitátorként és ne csupán irányítókánt, milyen hatékony formatív értékelést érdemes alkalmazni. Ezeket a kérdéseket fontos feltenni magunknak, mivel a mai generáció hatékonyan csak velük együttműködve motiválható és fejleszthető véleményem szerint.

Délutánokon lehetőségünk nyílt arra, hogy a várost és a környéket is felfedezzük közösen. Olasz opera a veronai Arénában, séták a városban, az olasz gasztronómia élvezete, hajókázás a Garda-tavon, kirándulás Velencébe és Padovába - minden egy életre szóló élményt jelentett számomra.

Biztatok mindenkit, hogy jelentkezzen erre a továbbképzésre és ismerje meg Verona csodáit!

A Szent Gellért Katolikus Gimnázium tanári csapatában katekéta-hitoktatóként vehettem részt a projektben, melyben személyes motivációim tökéletesen találkoztak azzal a törekvéssel, hogy fontos, és szükséges az iskolai együttműködések fejlesztésével új utakat keresni az oktatási módszertanban, és a közösségi élet minden területén. Mivel részt veszek katekéták (hitoktatók) továbbképzésében is, különleges lehetőségnek éreztem, hogy egy angol nyelvű intenzív kurzuson mélyíthetem tudásom. Amikor keresgéltem a meghirdetett kurzusok között, a Meridian/Tellus által tartott nyári két hetes alkalomra esett a választásom. Lassan, nyár elején jött a válasz, hogy jelentkezők hiányában nem tartják meg, de novemberben mindenképp lesz. Már keresgéltem más országok tanfolyamai között is, de "Collaborative learning" nem volt sehol máshol.Tartottam egy kicsit a novemberi angliai időjárástól, hiszen az itthoni meleg őszből, valóban egy ködös esős két hetes télbe csöppentem. De ez szigorúan az időjárásra vonatkozott! Az emberek nyitott szívében mindig sütött a nap. Szállásadóm, Suzy, mintha régi barátnőm lenne, figyelmes vendégszeretetével igazi otthont varázsolt számomra. Az esti beszélgetésekre mindig emkékezni fogok. A plymouthi emberekre általában jellemző a nyitottság. A negyedmilliós óceánparti város nagyon vegyes összetételű, és dinamikus a demográfiai növekedés. Az első napon bejártuk a város nevezetességeit, melyekhez a két hét alatt többször visszatértem. Ilyen helyszín volt a Plymouth Hoe, ahol hatalmas máglya és tüzijáték gyúlt november 5-én (Bonfire Night), valamint monumentális megemlékezésnek lehettem tanúja a világháborús emlékműnél, lévén a város Nagy-Britannia egyik haditengerészeti központja.

Nem sokkal odautazásom előtt értesítettek, hogy az európai szakképzési hét keretében szervezik meg a két hetet, így romániából egy autószerelő szakiskola és egy cseh műszaki iskola tanárainak és igazgatóinak igénye szerint is alakult a program. Egy norvég gimnázium igazgató hölggyel hasonlóan gondolkodtunk, és lehetőségünk volt a program alakításába beleszólni. Jólesett tanáraim (Trevor és Alison) nyitottsága és rugalmassága. 

A képzésben ízelítőt kaptunk a Nearpod interaktív rendszerből, mely a tanár számára tökéletes visszajelzést ad a diákok aktivitásáról, alkalmas közös megbeszélésekre, egyéni válaszadásokra, értékelésekre is. Izgalmas játékokkal modelleztük az együttműködés folyamatát. Az első napokban azt éreztem, hogy jó lett volna további élményeket ily módon begyűjteni, és némi csalódást éreztem, mert kevés lehetőségünk volt az aktív részvételre, mivel leginkább egy igen alapos ismertetőt kaptunk az angol oktatási rendszerről, történetéről, annak legfontosabb kérdéseiről, valamint az iskolák és tanárok teljesítményének értékeléséről. Aztán az iskolai látogatások során értelmet nyert a sok teoretikus ismeret, mert kirajzolódott az együtműködés az iskolák és egyéb szervezetek között, iskola és iskola, valamint a megtapasztalt szaktanári együtműködés során is. Aztán elérkezett a nap, amelyik meghozta azt az élményt, hogy igen, ezért jöttem! Az új generációnak különféle tanulási módszereket kell mutatni, hiszen ahány személyiség, tanulási stílus, háttér, annyiféle motivációval szembesülünk. A projekt alapú és együttműködő tanulási folyamat lépéseit  gyakorlatok közben felismertük, jó volt látni, hogy a gondosan megtervezett együttműködésre ösztönző játékok örömmel töltöttek el mindannyiunkat. 
A kamaszlét élettani sajátosságainak áttekintése után a viselkedésükből adódó helyzetek, konfliktusok kezeléséhez is sok használható mankót kaptunk.  A megtervezett és irányított kérdésfeltevés szókratészi módszere a tanulás és tanítás aspektusaiból egyaránt szemlélve, izgalmas folyamatot eredményez. Megtanít gondolkodni. A ténymegállapítástól egészen az értékelés szintjéig felmérhető és fejleszthető a gondolkodási készség. A hittan órákon sokszor beszélgetünk. Eszközöket kaptam ahhoz, hogy a jövőben tudatosabban tervezzem és szervezzem a folyamatot, formáljam a gondolkodást, mivel a válaszokra a beszélgetőtársnak magának kell rájönnie. 

A tanulásban visszatért a megkopott nyelvtudásom. Rendszeresen jártam kocogni, két alkalommal utazgattam a környéken (Tavistock, St Ives), egyre magabiztosabban éreztem magam, és végül beszippantott Plymouth, Cornwall, az élőzenés blueskocsma a kikötö mellett (ahol két estén is táncoltunk) és a kedves helyiek vendégszeretete.