A 21. századi készségek fejlesztése PBL, MI és alkalmazások segítségével képzésről – Beszámoló

 2024. júliusában lehetőségem volt részt venni a Hungary-Expert egyik tanártovábbképzésén, aminek a Dvorana Gimnasium adott otthont Rovinj belvárosában. A számos tanfolyam közül ezt választottam, hiszen ez tűnt a legalkalmasabbnak a szakmai megújulásomra, fejlődésemre. Legfontosabb célom, hogy új módszereket, lehetőséget tanuljak a felnövekvő új generáció oktatása számára. A tanfolyamon Európa különböző részeiről jöttek a megújulni vágyó kollégák, és az oktatónk egy nagyon jól felkészült, hiteles tanár volt, aki munkája során használja, alkalmazza az általa tanítottakat.

A huszonegyedik század emberének alapvető szükséglete, hogy lépést tartson a folyamatosan változó, megújuló kommunikációs és együttműködési lehetőségekkel. A jelen munkaerőpiac alapkövetelménye, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a kor elvárásainak megfelelő kompetenciákkal. Az oktatásnak megfelelő alapot kell teremtenie ezen készségek kialakításához. A diákoknak nemcsak ismerniük kell az aktuális informatikai világ adta lehetőségeket, hanem képesnek kell lenniük az együttműködésre, a közös gondolkodásra és a projektalapú munkára.

Az együttműködésre, a közös gondolkodásra és a projektalapú munkára épülő képzésünk módszereket adott a huszonegyedik századi készségek fejlesztéséhez. A fő témák között szerepelt az AI-gondolkodás tanítása és az innováció folyamatának elsajátítása. Fontosnak tartottuk az empátia tanítását, valamint annak meghatározását, hogy kinek és hogyan alakítsuk ki oktatási módszereinket. Az ötletelés során kiemeltük a 4K-t (kreativitás, kommunikáció, kollaboráció, kritikai gondolkodás), és igyekeztünk pótolni az esetleges hiányosságokat. Kreatív játékokat is játszottunk, például egy tárgy újrahasznosítása egyénileg vagy csoportos innovációs feladatok megoldása. Kiemeltük a szabadság és a sikerélmény megélésének fontosságát.

A továbbképzésen megvizsgáltuk a projektalapú tanítás (PBL) alapjait és főbb céljait. Különös figyelmet fordítottunk az interdiszciplinaritásra: hogyan lehet a különböző tantárgyakat összefonni és tanítani egy adott projekt során. Megvizsgáltuk a PBL tervezésének lépéseit, mint a célkitűzés,  a vezérkérdés, a fenntartható kutatás, a hitelesség vagy pl. a diákok hangja. A különböző szakaszok részletezése során kitértünk a végcél meghatározására, a vezérkérdés kidolgozására, az értékelés tervezésére, valamint az eszközök és tevékenységek kiválasztására. A gyakorlati feladatok között szerepelt – a három csapatra osztott csoport számára – egy-egy projekt megvalósítása. Ilyen volt például a jövő iskolájának megtervezése, egy marsi kolónia létrehozása és egy fenntartható pénznem kialakítása. A projektek kidolgozása során nagyon fontosnak tartottuk a fenntarthatóság szempontjának kiemelt kezelését.

A közös munka a fenti projektek megbeszélésével indult, majd az AI-vezérelt alkalmazások szerepét vizsgáltuk a PBL-ben. Megterveztük a projekteket, amelyek több órát igényeltek. Kiemeltük, hogy számos AI-vezérelt oktatási alkalmazás létezik, amelyek személyre szabott tanulást biztosíthatnak és visszajelzést adhatnak. Bemutattuk a Canva és Padlet alkalmazásokat, amelyek vizuális tartalmak létrehozására kiválóan alkalmasak.

Megtanultuk a Canva, Padlet és Trello alkalmazások gyakorlati használatát: konkrét feladatokat valósítottunk meg, például szülői értekezlet prezentációját Canvával, osztálykirándulás tervezését Trellóval, fotószavazófal megtervezését Padlettel. Én személy szerint bemutattam a GeoGebra és PhotoMath alkalmazásokat Canva segítségével.

Megismerkedtünk az AI alapú programok működésével és használatukkal. Bemutattuk a ChatGPT alkalmazását különböző szintű teszteken és irodalomtörténeti problémák megoldásában. Betekintést kaptunk a prompt mérnökök munkájába, valamint a kérdésfeltevés és megfogalmazás tanításába. Az AI-vezérelt nyelvoktató programokat is gyakorlatba ültettük, és a már kész projektünket a ChatGPT segítségével újraterveztük, külön napokra lebontva.

Disszemináció és szakmai eszmecsere: a program része volt, hogy egy másik – angol nyelvű – csoporttal megbeszéltük az egyhetes képzés tanulságait és előnyeit. A másik csoport még mélyebben elmerült az AI-alapú alkalmazások használatában. Mindenkire mély benyomást tett a jelenlegi mesterséges intelligencia adta lehetőségek tárháza. A beszélgetés során nemcsak tudásmegosztás és következtetések összegzése zajlott, hanem kitértünk az AI pszichológiai és etikai kérdéseire is, sőt, a beszélgetés során egy kisebb építő jellegű szakmai vita is kialakult.

A továbbképzés során számos olyan programelem is jelen volt, amely lehetőséget biztosított a nemzetközi kapcsolatok építésére, az idegen nyelven való kommunikációra, a szakmai és mindennapi nyelvtudás elmélyítésére. Egyik délután egy szabadulószobás programon közösen vehettünk részt a különböző országokból érkező többi résztvevővel. A játék jó lehetőséget biztosított nemcsak az angol és német nyelv gyakorlására, hanem szakmai irányú beszélgetésekre is.

A továbbképzés utolsó tanítási napjának végén az iskola épületében megszervezett partyn újra lehetőség volt találkozni a többi résztvevővel, ahol ismét alkalmunk nyílt a szakmai kommunikációra és nyelvi ismereteink bővítésére. Az utolsó napon záróprogramként, a disszemináció után, egy délutáni hajókiránduláson ismét vegyesen, felszabadult hangulatban találkozhattunk a nemzetközi csapattal.

A tanfolyam minden napja új ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagított bennünket, amelyek segítségével hatékonyabban tudjuk majd fejleszteni tanítványaink készségeit a 21. század kihívásainak megfelelően. Képzésünk helyszínéről, a középiskola földrajz szakterméből minden nap felejthetetlen panoráma tárult elénk: a rovinji kikötőre és az óvárosra, amelynek csúcsán a Szent Eufémia-templom tündökölt a reggeli napfényben.

Dabas, 2024. augusztus 5.

Pongor Sándor