Július 3-9. között a horvátországi Rovinjban vettem részt a könyvtárak megújulását célzó képzésen. A vasárnapi bemelegítő részt egy közös vacsorával folytattuk. 

A képzésnek egy csodálatos klasszicista iskolaépület szolgált helyszínéül klímás, tágas és jól felszerelt termekkel.

Trénerünk és szakértőnk a rendkívül empatikus és kreatív könyvtáros-designer, Pataki Mariann volt. 

Mi is az a UX vagyis User Experience és a könyvtárosnak miért is kell ezzel foglalkoznia?

A modern társadalom kihívásaira az oktatási és kulturális intézmények egyaránt reagálnak: próbálnak lépést tartani és alkalmazni az infokommunikációs eszközök adta lehetőségeket. Ha visszagondolunk, a könyvtárak voltak az első olyan közösségi terek, ahol elsőként jelent meg az internet hozzáférés a lakosság számára. De ez a szerep nem tartott sokáig.

Így a könyvtárosok és a megváltozott felhasználói szokások távolodni kezdtek egymástól. Míg nem a könyvtárosok elkezdték más szemmel figyelni a kölcsönző,a csak belépő vagy akár a folyosón csellengő olvasókat. 

A kurzus minden szempontból előremutató, hiszen egy átmeneti korszak elején, a potenciális felhasználók igényeit figyelembe véve alakítja a könyvtári tereket és szolgáltatásokat felhasználóbaráttá. 

Hogy ehhez mire is van szükség?

Gondolhatnánk, hogy a design pénz és tőke kérdése, de Mariann bebizonyította, hogy kreativitással és a már meglévő erőforrások átgondolásával is kialakíthatunk egy vonzó közösségi teret. 

Megtanultunk a Z és Alfa generáció szemén keresztül nézni a világra, megbeszéltük, miket érezhetnek, milyen elvárásaik vannak a mostani iskolásoknak a könyvtárakkal kapcsolatban és megalkottuk a User Personánkat, aki nem más, mint a tipikus mostani generáció megtestesítője.

Több külföldi példán keresztül láttuk, hogy vonzza a fiatalokat az újfajta közösségi tér: a spanyol cukorüzemből átkonvertált Cubit, ami médiatérrel, ikonikus jelzeteivel és színes programjaival kínál élményt.

Vagy Rosan Bosch holland designer változtatható funkciójú terei, melyek a minél többféle tanulási igényhez igazodnak, és a megszokott csendes “könyvtári” milliőt egy nyüzsgő, de akár kuckózásra is alkalmas helyszínné alakítják. 

Meglátogattuk az ottani iskolai könyvtárat, elemeztük a terek és elrendezés harmóniáját.

Csütörtökön vendég előadónk, Simon Krisztina mutatta be a papírszínház alapjait és sokszínű kreatív felhasználásának lehetőségét az iskolai könyvtári gyakorlatban.

Pénteken Németh Szilvia, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium könyvtárosa ismertette könyvtáruk átalakítási folyamatát. A csoport saját lehetőségeit figyelembe véve kidolgozott személyre szabott fejlesztési terveket leendő UX-élményű könyvtáraihoz. 

Rengeteg ötlettel, inspirációval és konkrét tervekkel tértem haza. Alig várom, hogy elkezdhessem a “saját” könyvtárunk alakítását!  A szervezés, a képzés és a mesés helyszín mind felülmúlta a várakozásaimat. Köszönöm a Jutaki Bt-Hungary Expertnek a lehetőséget!

ETI Málta- CLIL Methodology & ICT Tools for Teachers working with CLIL

 2021 októberében kéthetes kurzuson vettem részt Máltán az ETI Malta szervezésében. A továbbképzés helyszíne San Giljan, olaszosan San Giuliano vagy angolosan írva San Julian’s, ami árulkodik nemzetközi sokszínűségéről. A vadászok védőszentjéről elnevezett városban rendkívüli pezsgés és dinamika érezhető: építkezések, felújítások, a tengerparton pedig sok turista vagy épp ide látogató tanárok, hiszen az egyik legelismertebb nyelvi és módszertani képzőközpont lett az utóbbi időben. 

 A képzésre azért jelentkeztem, mert az iskolánkban szeretnénk megújítani és modernebbé tenni a nyelvoktatást, továbbá az online oktatás alatti tapasztalatok megmutatták, hogy IKT eszközök alkalmazása és a pedagógiai hasznosítása között fennálló űrt szakemberek segítségével lehet megoldani. Így esett a választásom a CLIL Methodology and ICT Tools for Teachers nevű kurzusra.

 Alapvető elvárásaim, célkitűzéseim:

• módszertani újítás a nyelvoktatás és a tantárgyaim vonatkozásában
• IKT eszközök alkalmazása még inkább az Alfa generáció igényeihez igazítva
• nyelvtudás felfrissítése, aktualizálása, szakmai terminológia alkalmazása
• kreatív és személyre szabható tartalmak integrálása tanórai keretekhez
• kulturális és nemzetközi ismeretek bővítése
• nemzetközi kapcsolatok kiépítése későbbi partnerségi együttműködések kialakítása végett
• tapasztalatcsere nemzetközi összetételű csoportban. 

 Az első hét módszertani alapozással és a fogalmak tisztázásával kezdődött. Megértettem, mi a különbség a hagyományos idegennyelv-óra/oktatás, a tartalomalapú nyelvóra és a tartalmat és nyelvoktatást integráló nyelvtanítás között. A tanárképzés fő fókusza a tartalmat és nyelvoktatást integráló nyelvtanításon volt- rövidítve CLIL. 

 Különböző interaktív feladatokkal megismertük egymás nézőpontját, és előismereteit a CLIL témakörével kapcsolatban. Nagyon érdekes volt lengyel, német, török, olasz és máltai tapasztalatokat meghallgatni az idegennyelv-oktatás állapotáról és a CLIL módszertan sikeres alkalmazásáról. A közvetítő nyelv az angol volt, így a két hét alatt rengeteget javult a nyelvtudásom is. 

Megismertem a CLIL 5C-jét: content-tartalom, communication-kommunikáció, cognition-kognitív/gondolkodási folyamatok, competence-kompetencia, community/culture- kultúra és társadalom. A tartalmat és nyelvtanítást integráló idegennyelv-oktatás ezek köré épül, így az idegennyelv-tanítási stratégia kidolgozásánál az életkoron kívül ezekre a dimenziókra is figyelnünk kell. 

 A képző trénerünk, Tessie nagyon sok kulturális, helyi ismeretet megosztott velünk, ezért olyan különleges titkokat is megismertünk, amiket csak a itteniek tudnak. Az egyik ilyen például az Il Quccia nevű ünnepség, egy olyan hagyomány, amit a máltai gyermekek egyéves szülinapján tartanak. A kisgyereknek 10 különféle tárgyat hoznak, ezek általában: kalapács, konyhai eszköz, gyertya, abakusz, könyv, pénzérme, tű és cérna, zöldségek. A család érdeklődve figyeli, melyik tárgyhoz nyúl először, melyikkel játszik. A tradíció szerint ugyanis ez a tárgy megmutatja, mivel fog majd felnőttként foglalkozni a gyermek.

Kommunikációs feladatokkal ismertük meg a hétköznapi és akadémiai nyelv közti különbséget, a multimodális segédeszközök használatáról és az értékelési módszerekről is átfogó képet kaptunk.

Óratervervezési segédlet alapján készítenünk kellett egy fejlesztési tervet és olyan óravázlatot, amit saját osztályainkban is kipróbálnánk, alkalmaznánk. Projektmunkában a párom, a lengyel Daria informatika szakos tanár nagyon kreatív és együttműködő partnernek bizonyult. Közös metszetként a számítógépes grafikát választottuk és egy Pop art témájú projektet készítettünk. A közösen, kézzel készített poszterünket magával is vitte Lengyelországba.

 A második héten a megismert módszertant IKT eszközök segítségével integráltuk a nyelvoktatásba. Hozzáférést kaptunk egy wordpress alapú Webquest programhoz, a clilstore.eu-hoz,  ahol az önálló tanulást támogató, változatos applikációk és beágyazások segítségével készíthetünk CLIL tartalmú projekteket. A felhasználói szint elérését ismét egy projekt készítésével bizonyítottuk. 

 Összességében rendkívül tartalmas, mozgalmas két hét volt, minden elvárásomat felülmúlta! A képző intézmény két kirándulást is szervezett: egyszer Valettába, a mostani fővárosba, és a középkori fővárosba, Mdinába. Hálás vagyok az intézményünknek, a Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskolának, hogy bízott bennünk és lehetőséget biztosított arra, hogy évközben részt vegyünk egy ilyen nagyszerű továbbképzésen!